Coeliakia, egy autoimmun betegség, amit sokszor összekevernek egy sima allergiával

A coeliakiát (lisztérzékenység, gluténérzékenység), sokan összekeverik az allergiával, pedig két teljesen különböző betegségről van szó. A gluténérzékenységnek több csoportja létezik.

• Az egyik a jól ismer gabonaallergia - pontosabban a búza- vagy rozsallergia -, ami ha gyermekkorban jelentkezik, felnőttkorra akár meg is szűnhet.
• A másik a nem Coeliakiás Glutén, vagy búza érzékenység, angol rövidítéssel NCGS vagy NCWS
• A harmadik a korábban említett coeliakia, amely egy autoimmun betegség.

A coeliakia (hasonlóan a másik két társához) hasfájással, fejfájással és puffadással jelentkezhet. Ezeket a tüneteket egyre később észlelik a szülők a gyerekeken, melynek több oka van. Az egyik, hogy később kapnak a kicsik gluténtartalmú gabonákat, a másik ok, hogy a szülők is jobban odafigyelnek a gyerekek egészséges táplálkozására. „Ma már egyre inkább kikopik az a nevelési hozzáállás, hogy addig kell az asztalnál ülni, amíg mindent meg nem ettünk, miközben a gyerekek érzik, hogy az adott élelmiszer nem esik jól a szervezetüknek" - mondja Koltai Tünde, a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete elnöke. A legideálisabb állapot, ha a hasfájós gyermeket a háziorvos gasztroenterológushoz és allergológushoz irányítja. „Viszont sok gyerek nem jut el időben orvoshoz, csak akkor szűrik ki a coeliakiát, amikor elkezdik az iskolát. Sőt! Gyakran találkozni olyan esettel, hogy

mert azt gondolják, hogy hiperaktív. Pedig azt a fajta viselkedést a coeliakiából vagy más betegségből adódó diszkomfortérzés is kiválthatja"- folytatja Koltai Tünde.

A szakorvosi vizsgálatokon (fizikai vizsgálat, a hossz- és súlyfejlődés elmaradása, az étrend- és emésztés felmérése, valamint vérvétel) kiderül, hogy a sokat emlegetett allergiáról, vagy az autoimmun betegségről van szó. Ahhoz, hogy 100%-osan diagnosztizálható legyen a Coeliakia, eddig szükség volt a vékonybélből vett szövetmintára. Érthető módon azonban sok szülő nem akarta gyomortükrözésnek kitenni a gyermekét, viszont szociális juttatás (például a megemelt családi pótlék) csak a szövettani eredménnyel megerősítve vehető igénybe. „A korábbi irányelv szerint

Az első biopsziát a felmérő vizsgálatok után végezték el, majd egy 6 hónapos gluténmentes értrend után újabb biopsziát vettek, amit egy 6 hónapos normálétrend, majd egy újabb biopszia követett. Csak az így született pozitív eredményt fogadták el a Coeliakia diagnosztizálására. Ezt váltotta fel az egyszeri biopszia, viszont egy friss kutatás eredményeként, ma már ez is elhagyható. A kutatásban azt bizonyították, hogy az összes esetben, amikor a szövettan kimutatta a Coeliakiát, már a felmérő vizsgálatokon is kijött a pontos diagnózis, vagyis a gyomortükrözés elhagyható."

A betegségre gyógyszer nincs, az egyetlen hatásos gyógymód a gluténmentes étrend betartása. Viszont ezen élelmiszerek áfája 18 és 27%, így az érintették azt szeretnék elérni, ha az egészségi állapotukhoz szükséges élelmiszereket, a gyógyszerhez hasonló áfával terhelnék. Az viszont mindenképpen egy pozitív irány, hogy egyre több iskolában és óvodában biztosítják a gluténmentes étkeztetést. Mert ez nem egy hóbort, hanem egy gyógymód.