Meg tudnál fél óra alatt 2400 bináris számot jegyezni? A memória határtalansága

agy emlékezet memória világbajnokság
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Legyen szó akár világbajnokságról, akár a mindennapi életünkről, a memóriánk rendkívül nagy szerepet kap. Egy világbajnok elmélete szerint az agyunk olyan, mint egy autó csomagtartója, amibe ha jól pakolunk be, sok minden belefér, viszont ha rosszul, akkor majdhogynem semmi. De hogy kell jól pakolni ebbe a "csomagtartóba"?

Thinkstock
Thinkstock

Kínában rendezték meg a 2011 évi Memória Világbajnokságot, ahol a tavalyi bajnok 21 évesen ismét megnyerte a versenyt. 300 számot tudott visszaidézni, és jobbnak bizonyult a többieknél a tíz különböző memóriateszten is, ahol többek között 90 arcot és nevet kellett megjegyezniük 15 perc alatt, vagy fél perc alatt egy csomag kártya lapjainak sorrendjét memorizálni. A versenyzők memóriája mellett az állóképességüket, sebességüket és a fegyelmüket is nézték. Minden évben egyre élesebb a verseny, ahol a résztvevők az emberi elme határait feszegetik.

A koncentráció hatalma

Az első ilyen versenyt 1991-ben Dominic O'Brien nyerte, akiről gyerekkorában senki sem gondolta volna, hogy egyszer nyolcszoros memóriabajnok lesz. Kiskorában ugyanis rendre rosszul teljesített a vizsgákon diszlexiája és figyelemzavara miatt. Állítása szerint már az, hogy elhitte, képes koncentrálni, olyannyira előrevitte a fejlődésben, hogy nemcsak versenyeket nyer, és világrekordokat tart, de könyveket is ír módszeréről. Elmélete szerint az agyunk olyan, mint egy autó csomagtartója, amibe ha jól pakolunk be, sok minden belefér, viszont ha rosszul, akkor majdhogynem semmi. O'Brien jól kamatoztatja tudását, de például Las Vegasból a blackjack asztaloktól eltiltották, mert túljárt az eszükön. Nem is csoda, mivel a férfi olyan mutatványokra képes, mint hogy fél óra alatt megjegyez 2385 találomra megjelenő bináris számjegyet.


A 2011-ES MEMÓRIABAJNOKSÁG KÍNÁBAN

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=IT1jyPE9sM6gkNOH



Sudoku és zenehallgatás a jobb memóriáért

Ebből az esetből is jól látszik, hogy nem elég bizonyos képességekkel születni, azokat tudni kell fejleszteni is. Érdemes, hiszen a jó memóriának a mindennapokban is nagy hasznát vesszük, a telefonszámoktól a bevásárlólistáig sok mindenben. Az agy karbantartása rendkívül fontos, mivel ha nem használjuk, a képességek nem maradnak meg, a kor előrehaladtával a memória romlik, már harmincéves kortól lassul az agyunk. Bizonyos memóriafejlesztő feladatokkal azonban kreativitásunkat, éberségünket és gondolkodásunkat is javíthatjuk. A memóriát egyébként már kicsi gyerekkortól fejleszti a legtöbb játék, és ezek felnőtt változatai felnőve is szórakoztatva tornáztatják az agyunkat, legyen szó keresztrejtvényekről vagy verstanulásról. Agyunk jó állapotát tovább őrizhetjük rendszeres, megfelelő mennyiségű alvással, testmozgással és azzal is, ha rendszeresen új ingereknek tesszük ki.

Thinkstock
Thinkstock

Hol és hogyan működik a memóriánk?

Amikor történik velünk valami, jelenlegi tudásunk szeint agyunkban az emlékkép azokban az agysejtekben tárolódik, amik a legaktívabbak voltak abban a pillanatban. Az így kapott emlékképek agyunk halántéklebenyében és a hippokampuszban tárolódnak, az emlékezés során is ezek a területek aktívak. Viszont agyunk folyamatosan válogat, és - legalábbis most így tudjuk - a lényegtelennek minősített információkat nem tárolja el. Amennyiben gyorsan kell megjegyeznünk valamit, például valaki címét vagy egy számsort, akkor az "eldobható" memória van segítségünkre a megjegyzésekor, azaz két percig még fel tudjuk idézni az információt, de később már nem. Az alvás itt kap fontos szerepet, hiszen miközben álmodunk, agyunk tovább szelektálja az aznap kapott információkat, és a lényegteleneket kiüríti. Sokan azonban ezzel nem értenek egyet, mivel pszichoanalitikai módszerekkel sok "lényegtelen", például gyermekkori, eltemetett részletet és emlékképet lehet felszínre hozni, amik mégiscsak tárolódtak valahol.

A fontosnak ítélt információkat a rövidtávú memória dolgozza fel, ahol akár napokig is megmarad, majd a hosszú távú memória tárolja tovább. Érdekes megfigyelés, hogy a hosszú távú memóriában minél régebben rögzült valami, annél élesebben tudunk visszaemlékezni rá.

Felejtéstabletta: memóriatörlés a jövőben?

Állatkísérletekben már elérték a tudósok, hogy külső manipulációval emlékeket töröltek. Ez félelmetesnek hangzik, hiszen kinek lenne rá szüksége, hogy a korral járó felejtésre még rátegyenek egy lapáttal, de bizonyos kutatók ezt máshogy látják. A poszttraumatikus stressz ugyanis sok ember életét nehezíti meg. Ők egy életveszélyes vagy sokkoló élmény hatására szorongással, stresszel küzdenek, közéjük tartoznak például sokan a harctérről hazatérő katonák közül. Mindent megtennének, hogy elfelejtsék, amit átéltek, és a jövőben úgy néz ki, lehetőségük is lesz rá. Mindenesetre a "felejtéstabletta" vagy bármilyen hasonló módszer egy sor etikai kérdést vet fel, amellett, hogy nem lehetünk benne biztosak, hogy agyunkból valóban véglegesen lehet információkat törölni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.