Az Indianai Egyetem munkatársai egy új beosztást javasolnak, mely a korábbinál hatékonyabban döntheti el azt, hogy kinek van szüksége a diagnosztikus beavatkozásra.

Statisztikai adatok szerint a fejlett világ lakosságának 5 százalékánál diagnosztizálnak élete során vastagbélrákot. A béltükrözés ugyanakkor életeket menthet, ugyanis minél korábban sikerül elkapni a rosszindulatú elváltozást, annál sikeresebben gyógyítható.

A jelenlegi ajánlások szerint 50 éves kor felett tízévente kellene megjelenni a szűrővizsgálaton, ami az egyetlen megoldást nyújtja a potenciálisan rosszindulatú polipok eltávolítására. Ugyanakkor az Egyesült Államokban óriási területi különbségek vannak a szűrések megoszlásában. Most Dr. Thomas Imperiale és munkatársai egy olyan új beosztási rendszert dolgoztak ki, ami növelhetné a kolonoszkópos szűrővizsgálatok hatékonyságát.

 

KolonoszkópiaForrás: Wikipedia

Az Annals of Internal Medicine augusztus 10-i száma szerint egyesek nagyobb hasznot húzhatnak a beavatkozásból, mint mások. A vizsgálat során mintegy 4400 kolonoszkópián átesett egyént rangsorolták az öt legfontosabb ismert kockázati faktor (életkor, nem, derékbőség, dohányzás, családi kórtörténet) alapján. A súlyozott beosztási rendszer a betegek alacsony kockázatú (kis eséllyel alakul ki abnormális növekmény), illetve magas rizikócsoportba sorolta.

A tanulmány arra a következtetésre jutott, az előbbiek szűrésénél érdemes inkább a kevésbé invazív vértesztet alkalmazni, addig az utóbbi csoportnál egyértelműen a béltükrözés az első választandó megoldás. A kategorizálás nem csupán a költséghatékonyságot növelné, hanem az alanyok együttműködési készségét is.