„Ilyenkor gyűlölöm az embereket" – Mindennapok egy mizofóniás lány szemszögéből

Forrás: Thinkstock -
rendellenesség betegség mindennapok mizofónia zaj beteg hangérzékenység
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Viszonylag frissen felfedezett rendellenességként tartja számon az orvostudomány a zajoktól, hangoktól való irtózást, amelyet a szaknyelv mizofóniaként emleget. A mizofónia nem csupán az ebben szenvedő beteget, hanem a környezetét is megviselheti. 

A te idegeid is a végletekig tudnak feszülni, ha valaki csámcsog, csattog vagy hangosan kattogtat? Akkor valószínű, hogy te is beleesel a lakosságnak abba a 15-20%-ba, akik mizofóniában szenvednek. De mit is jelent, és mivel is jár pontosan ez a rendellenesség, amely előtt egyelőre még az orvostudomány is értetlenül áll?

„Onnantól kezdve nem tudok másra figyelni”

A 27 éves Lilit saját bevallása szerint minden emberi hang idegesíti, legyen szó csámcsogásról, rágóval való pukkantgatásról, csoszogásról, a tollal való kattogtatásról, a hangos nyelésről, a ropogtatásról, orrszívásról vagy épp egy sima hétköznapi szotyizgatásról.

A rágóval való pukkantgatás is idegesítően hat Lilire Forrás: Thinkstock

A mizofónia szó szerint azt jelenti: a hangok gyűlölete, de hangérzékenységnek és hangdühnek is szokták nevezni. Először 2000-ben javasolták a felvételét a rendellenességek közé, mint olyan betegség, amely szerint negatív érzelmeket, gondolatokat és fizikai reakciókat vált ki az elszenvedőjében néhány hang hatására. A mizofóniának egyelőre nincsenek egységes diagnosztikai kritériumai, ahogyan pszichiátriai, neurológiai és hallási besorolása sincsen – ebből is látszik, hogy az orvostudományban is viszonylag új keletűnek számít ez a rendellenesség.

Annyi bizonyos, hogy az agy hallóközpontjának diszfunkciója, vagyis egyfajta idegrendszeri rendellenesség állhat a háttérében,

és nem a fülekhez, illetve azok túlérzékenységéhez van köze. Ez a fajta érzékenység azonban nem csupán a benne szenvedőt viseli meg, hanem sokszor a környezetét is.

Egyszerűen rááll a fülem ezekre a hangokra, és semmi másra nem tudok figyelni onnantól kezdve Forrás: Thinkstock

Agressziót is kiválthat

Mint korábban említettük, a mizofóniával egyelőre kevés kutatás foglalkozott. Néhány kisebb vizsgálat szerint az ebben a rendellenességben szenvedőkben a különféle hangok erősen negatív érzéseket generálnak. Ezeknek a zajoknak nem feltétlenül kell hangosnak lenniük. Egy korábbi tanulmány szerint a legbosszantóbb hangok körülbelül 80%-a valamilyen emberi tevékenység által kiváltott zaj volt, mint az evés vagy az ásítozás, illetve 60%-uk ismétlődő zaj szokott lenni.

A reakciók közé sorolták az agressziót, a hang megakadályozását, a helyszín elhagyását, illetve azt is, hogy az illető megpróbálja utánozni az adott zajt.

„Iszonyatosan megvisel lelkileg, hogy ennyire fel kell húznom magam ezen, de egyszerűen nem tudom visszafojtani magamban ezeket az érzéseket: eluralkodik rajtam az emberundor és a gyűlölet” – magyarázza Lili. Az eddigi sovány szakirodalom szerint a mizofóniás tisztában van azzal, hogy mindez nem normális, és súlyos esetben akár az emberi kapcsolataira is rányomhatja a bélyegét.

Borzasztóan nehéz ezzel együtt élni Forrás: Thinkstock

„A vőlegényemmel persze volt párszor összezördülés emiatt. Este, amikor már nagyon fáradt is vagyok, akkor már tényleg durva méreteket ölt ez a dolog. Ilyenkor sajnos már azt is elképesztően hangosnak hallom, ahogy például a papucsában járkál a lakásban. Vagy ahogy kinyitja és becsukja az ajtót, de még azt is, ahogy befekszik mellém az ágyba. (Habár azt hozzátenném, hogy ő a saját bevallása szerint is hangos.) Este ezek a jelentéktelennek tűnő hangok is felerősödnek, és hiába próbálom visszatartani, néha szólok neki, és persze nem akarom megbántani, de néha sikerül. Ő akkor meg is szokott kérni, hogy most ezt inkább fejezzem be. Szerencsére nagyon szeretjük egymást.”

Gyógymód nincs, de lehet rajta segíteni

Mivel a kiváltó ok egyelőre nem tisztázott, a mizofóniára egyelőre nincs gyógymód. A rendelkezésre álló terápiás kezelések azonban sokat segíthetnek a rendellenességben szenvedőknek abban, hogy hogyan viseljék jobban, illetve hogyan finomítsák a hangokra adott reakciójukat.

A nagy vitaminmítosz: mi árt, és mi használ?http://www.life.hu/drlife/20161121-vitaminok-es-etrend-kiegeszito-tablettak-szedese-art-vagy-hasznal.htmlEgy friss kutatás eredményei szerint sokkal többet költünk vitaminokra, mint fájdalomcsillapító gyógyszerekre. De valóban megéri? Tényleg hasznosak ezek az étrend-kiegészítő tabletták? Ennek jártunk utána dietetikus szakértőnk segítségével. Dr. LifeThinkstock5 Down-szindrómás híresség, akiket csak csodálni lehethttp://www.life.hu/drlife/20161122-down-szindromas-hiressegek-akiket-csak-csodalni-lehet.htmlA mai napig tartja magát a közvélekedésben az a tévhit, amely szerint a Down-kórral született gyermekek sorsa már eleve elrendeltetett, hiszen ez a születési rendellenesség súlyos szellemi fogyatékossággal jár, egész életükben ápolásra szorulnak, kisegítő iskolába járnak, és legfeljebb segédmunkások lehetnek. Íme néhány példa arra, hogy a Down-szindrómások is ugyanolyan sokfélék, és ugyanolyan sokra vihetik, mint egészséges társaik. Dr. Life--Fülöp herceg: „40 éve nem kaptam el az influenzát” – Szerencse vagy immunrendszer kérdése?http://www.life.hu/drlife/20161114-fulop-edinburgh-i-herceg-nem-kapta-el-az-influenzat-40-eve.htmlEgy kutatás szerint az 1968 előtt születettek szervezete az influenza néhány típusával szemben ellenállóbb a fiatalabb generációkénál, akiknek immunrendszere nem rendelkezik ellenük ezzel a szupererős védelemmel. Az idősebbek azonban nagyobb eséllyel fertőződnek meg más kórokozók által, amelyekkel szemben viszont éppen az 1968 után születettek bizonyulnak ellenállóbbnak. Dr. Life--Nem is gondolnád, melyek a legnépszerűbb szexhelyszínekhttp://www.life.hu/drlife/20161110-nepszeru-es-extrem-szexhelyszinek.htmlAutó, lift, vízpart – többek között ezek is ott vannak a legkedveltebb, szerelmeskedésre alkalmas helyszínek között. A nemrég elkészült felmérés azonban nem csupán erre a kérdésre adott választ. Dr. LifeThinkstockHonnan tudhatod, hogy túl sokat stresszelsz? Ezek lehetnek a tüneteihttp://www.life.hu/drlife/20161108-ezek-lehetnek-a-jelei-a-tul-sok-stressznek.htmlTöbb évet vehetnek el az életünkből a stresszel töltött percek - nem is sejtenéd, mennyit. De mi történik ilyenkor a szervezetükben? Mely dolgok miatt aggódunk és idegeskedünk a legtöbbet? Mit lehet tenni a stressz ellen? Íme, a válaszok. Dr. LifeThinkstockMiért halunk meg hamarabb?http://www.life.hu/drlife/20161109-ezert-halunk-meg-hamarabb.htmlReggeltől estig tartó rohanás, munka és a véget nem érő teendők legyűrése közben éppen arról feledkezünk el, aminek hiánya csak akkor tűnik fel, ha már nincs: az egészségünkről. Pedig ha jobban figyelnénk rá, átlagosan akár 5-10 évvel tovább élhetnénk a szakértő szerint. Dr. Life--

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.