lelki egészség személyiségzavar pszichológia egészség
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A bezártság sok emberből a legrosszabbat hozza ki. Frusztrációt, érzékenységet, hangulatingadozást, szorongást. Ezek természetes velejárói is lehetnek a mostani helyzetnek, hiszen mind az ingerszegény életmód, mind pedig a szabadságban való korlátozás nehéz teherként nyomja sokak vállát. De mikor mondhatjuk, hogy mindez még belefér a normál keretek közé és mikor beszélhetünk már személyiségzavarról?
A személyiségzavar nem a szó szoros értelmében vett betegség, hanem a személyiség állandó tulajdonsága Forrás: Shutterstock


A személyiségzavarnak bár több fajtáját lehet megkülönböztetni, az ilyen embereknek számos közös jellemzőjük is van:

  • A másokhoz és önmagukhoz való viszonyuk állandó feszültségekkel teli
  • Nem rendelkeznek empátiával
  • Nem tudják kontrollálni az indulataikat
  • Beilleszkedési nehézségeik vannak
  • Többnyire nem érzékelik, hogy másokat bántanak vagy kárt okoznak, hiszen nincs belátásuk a magatartásukkal kapcsolatban
  • Mivel nem látják objektíven a saját viselkedésüket, ezért segítséget sem kérnek

Típusok


A személyiségzavarok 3 fő csoportba tartoznak, amelyek további alcsoportokat alkotnak. Egy-egy főbb típusnak megvannak a maga jellemzői, de a tünetek akként változnak, hogy azon belül, hova sorolható az érintett. A típusok gyakran átfedik egymást és egy személynél akár több személyiségzavar is megfigyelhető.

1. Különc csoport
Ebbe a csoportba tartoznak a magukat üldözöttnek érző emberek, akik mindig ártó, negatív szándékot feltételeznek másokról (paranoid), illetve azok is, akiket a társas kapcsolatok hidegen hagynak (skizoid) vagy bizarr megnyilvánulásaik mellett kiterjedt fantáziavilággal rendelkeznek (skizotípiás).

A különc csoportba tartoznak a magukat üldözöttnek érző emberek, akik mindig ártó, negatív szándékot feltételeznek másokról Forrás: Shutterstock

2. Teátrális csoport
Ide sorolhatóak a morális értékrenddel és empátiával nem rendelkező, bűntudatra képtelen emberek (antiszociális), a szeszélyes hangulatingadozásokat és váratlan dühkitöréseket, akár önpusztító magatartást produkáló személyek (instabil), a teátrális megnyilvánulásokat kedvelő, feltűnésre törekvő, manipulatív típusok (hisztrionikus) és az önimádatban fürdő, ugyanakkor empátiás készséggel nem rendelkező, kritikát nem tűrő (nárcisztikus) személyiségzavarosok is.

3. Szorongásos csoport
Az utolsó csoportba sorolhatóak az állandó feszültségben, aggodalomban és kisebbségi komplexusba szenvedők (szorongó), az önmagukat másoknak alárendelő, saját döntésekre szinte képtelen típusok (függő) és a merev szabályok, gondolkodás és magatartás mentén élők (kényszeres).

Látható, hogy a személyiségzavarok igen széles skálán mozognak, s egy-egy viselkedési forma – vagy akár több is - bizony jellemző lehet bárkire. Ám pusztán azért, mert néha olyan valakinek a magatartása, mint egy nárcisztikus vagy kényszeres személyiségzavarosnak, attól még nagy valószínűséggel nem az. Aki valóban személyiségzavarral rendelkezik, annak minden esetben gondjai vannak az alkalmazkodással, legyen szó akár a viselkedéséről, akár a belső világáról. Emellett jellemző az egyenetlen életvezetés, a párválasztási nehézségek és/vagy kudarcok, valamint állandó konfliktus figyelhető meg a környezetében: iskolában, munkahelyen, családban.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.