Külföldön már bevett gyakorlat, hazánkban még számtalan tévhit övezi azokat az apukákat, akik az anya helyett mennek gyesre a kisgyermekükkel. Valóban lelketlen karrierista anyákról és elnőiesedett férfiakról van szó? És mit szólnak ehhez a főszereplők: a gyerekek?
Apa mosdik, anya főz
A nők évezredek óta sajátos burokban élnek gyermekükkel: ők hordják ki, ők szülik és szoptatják a kicsit, és ők azok, akik a munkába visszatérésig otthon vannak vele. Mondhatni, a nők erre vannak "kitalálva", a megfelelő szervektől a megfelelő hozzáállásig. Csakhogy a új század asszonyai már nemcsak a fakanál és a bölcső között téblábolnak, hanem egyre többen karriert is építenek, ami kevés helyet hagy a régi szerepköröknek. Bár lassan talán könnyítenek a munkát és családot egyszerre működtető nők terhein, sokaknak még mindig az állásába kerül a gyermekvállalás. Ez az édesapák helyzetét is átalakította: az a férfi, aki este fáradtan hazaesve vacsoráért üti az asztalt, majd elmegy otthonról, egyre kevésbé megtalálható, helyüket lassan a valóban gondoskodó apák veszik át, akik tevékenyen részt vesznek a család életében. S ha már az apa tud fürdetni, etetni, pelenkázni, vagy éjszaka felkelni a gyermekéhez, miért ne lenne képes egész nap ellátni őt?
Miért mennek gyesre a férfiak?
Egyre több családban fordul elő, hogy a nő ugyanannyit, vagy többet keres, mint a férfi, s ilyenkor az anya többéves kimaradása a munkából jobban megterheli a családi kasszát, mint ha az apa teszi meg ugyanezt. Általában ezekben a helyzetekben döntenek úgy a férfiak, hogy vállalják a gyedet és a gyest, ami nekik ugyanúgy jár, mint az anyának.
Félelmek anyai és apai részről
A legelső kifogás e módszerrel kapcsolatban valóban az, hogy az anya valamitől megfosztja nemcsak a gyermekét, de saját magát is. Hiszen nőiességünkhöz hozzátartozik a tudat, hogy ellátjuk gyermekünket, kiteljesedünk az anyaságban, s csak az ovi vagy a bölcsi éveiben térünk vissza a munkához. Sokan attól tartanak, hogy ha nem ők látják el élete első pár évében a babájukat, akkor az nem is kötődik majd hozzájuk igazán, vagy nem hiszik el, hogy egy férfi is képes lehet megfelelően ellátni a szülői teendőket. Egyik tévhit sem igaz, bár valóban nem mindegyik férfi alkalmas a gondoskodó szerepre. Zömüknek igenis fontos, hogy a férfias sztereotípiáknak megfeleljenek, dolgozzanak, versenyezzenek, teljesítsenek, míg párjuk otthon van a gyermekükkel. A kulcsszó az önkéntesség: amelyik családban ez nem okoz problémát, vagy maga az apa veti fel, ott biztonságosan alkalmazható módszer, bár általában a pici féléves koráig azért jó, ha az anya tudja gondozni. Az apáknak pedig kimutathatóan jót tesz, ha kicsit kiszállnak a mókuskerékből, s megismerik a világ és lelkük egy másik oldalát: a legtöbb gyesen lévő apuka nem bánta meg a döntését, nyugodtabb lett, és élvezi, hogy részt vehet gyermeke életében.
Magyarországon is kötelező lesz?
Bár a skandináv országokban már kötelező a férfiaknak is otthon maradni gyermekükkel egy időre, Magyarországon az elmúlt évben csupán nagyjából tízezer esetben kérte az apa az anya helyett a gyedet vagy gyest. Pedig azokban az országokban, ahol ez gyakrabban megtörténik, sokkal jobbak a népesedési mutatók. Az izlandi példa is megszívlelendő: ott egy babára kilenc hónapnyi időt adnak, melyből három hónapot az anya, hármat az apa vesz ki, a fennmaradó három hónapban pedig megosztoznak. Az apa három hónapja nem ruházható át az anyára, ha nem veszik igénybe, egyszerűen elvész. A szigorú előírások miatt a legtöbb apa tevékenyen részt vesz a gyereknevelésben, és sokkal jobb kapcsolatot alakít ki gyermekeivel. A külföldi példákon felbuzdulva hazánkban is született olyan törvényjavaslat, mely szerint a hároméves gyesből az apáknak is kötelező lenne egy hónapot otthon tölteni - azt még nem tudni, meddig jut az elképzelés.
Láttad már? Benne vagyunk a tévében!