Érdekes kísérlet eredménye látott napvilágot a gondolat erejéről. Pittsburghi kutatók azt állítják, ha a valós étkezés előtt vizionáljuk a tervezett menüt, vagyis magunk elé képzeljük a fogásokat, akkor a lakoma során kisebb adagot igényel a szervezet. Olyan, mintha már a gondolattal is jól laknánk. A Life.hu utánajárt a dolognak.
Állításuk szerint a varázslat a "részletekben" rejlik, vagyis kevés, ha csak úgy általában magunk elé képzelünk egy nagy tányér sültet körettel. Ahhoz, hogy működjön a dolog, rendkívüli precizitással kell "csámcsogni" a finom részleteken: el kell képzelni az étek ízét, zamatát, fűszerezését és illatát. Sőt, gondolatban azt el is kell fogyasztani... A rendkívüli kísérlet a csokoládéra összpontosult. Két csoportra osztották a jelentkezőket: az egyik csoport tagjaitól azt kérték, képzeljék el, hogy csokoládét fogyasztanak, a másik csoport tagjainak azonban nem volt ilyen feladata. Amikor a vizionálás véget ért, mindkét csoport tagjai elé csokoládéval teli tálkákat helyeztek és azt figyelték, a két csoport tagjai hányszor nyúlnak újabb szelet csokiért. Az eredmény magáért beszélt: aki maga elé vizionálta a csokoládét, az jóval kevesebb csokoládét kívánt és fogyasztott a valóságban, mint az, akit meglepetésszerűen ért a csokoládé látványa, illata.
Marton Ildikó pszichoterapeuta, hipnózisterapeuta segítségét kértük, hogy megérthessük a jelenség működési elvét. Szakértőnk rendszeresen foglalkozik táplálkozási problémákkal (falánkrohamokkal, illetve anorexia nervosában szenvedő emberekkel), vagyis otthonosan mozog a témában: "Bármilyen meglepőnek is tűnik egy laikus számára, semmi trükk és semmi új nincs a dologban. Gondolatainkkal az élet minden területét képesek vagyunk szabályozni, olyannyira, hogy akár biológiai folyamatok megváltozhatnak, lassulhatnak, vagy beindulhatnak csupán a gondolataink miatt. Ki ne ismerné a citrom látványára beinduló nyálelválasztás tényét? Hat ránk a látvány, és ugyanígy hatással van ránk a belső kép is. Minél intenzívebb, részletesebb, inger- és fantáziagazdagabb a termék, annál több területre van hatással. A belső kép ugyanis olyan agyi területeket ingerel, amelyek akkor lépnének működésbe, amikor a valóságban történik meg az esemény.
Mi történik az adott esetben? A kísérleti alany rendkívül erős és részletes fantáziamunkával a táplálkozás képét vetíti le önmaga számára. De tekinthetjük egyébként ezt a folyamatot önhipnózisnak is. Ugyanakkor kulcskérdés lehet, és ezt a kísérlettel foglalkozó cikkek nem említik, hogy akkor igazán hatékony a dolog, ha az alany nemcsak az utolsó ízmolekuláig végigkóstolja képzeletben a vágyott fogást, de annak mennyiségét is meghatározza. Vagyis a csoki esetében például élvezettel habzsolhatja az általa imádott mogyorós csokit, de egészen pontosan két kicsi hasábot. Egy morzsával se többet. Így biztosan működik az elv, és a valóságban is úrrá tud lenni szenvedélyén. Kevesebbet fogyaszt majd, mint egyébként, vagyis adott esetben megálljt tud parancsolni csoki iránti vágyainak."
Sportolj és izmosodj agyban!
A gondolat hatalmának elve azonban nem csak a táplálkozásnál működik. Gazdag Enikő pszichológus, sportpszichológus szerint a sportban ugyanilyen hatékony a dolog akkor, amikor a sportoló a valós erőkifejtés előtt belső képet alkot az eseményről. Agyi területeket mozdít meg a belső kép, és nagyon bonyolult fiziológiás folyamatok lépnek működésbe csupán a fantázia aktivitása miatt.
Virtuális shopping
Marton Ildikó hipnózisterapeuta arra hívja fel a figyelmet, hogy a vásárlási "mániában" szenvedők esetén (egy kicsit talán minden nő ebbe a körbe tartozik) is működhet az "önhipnózis". Egy-egy tervezett shoppingkörút előtt képzeljünk magunk elé egy olyan ruhadarabot, táskát, ami csábíthat minket, de azt aztán nagyon részletesen, az utolsó csillogó flitterig. Mindenki tudja magáról, mire indul be. Azt is vizionáljuk magunk elé, ahogy leemeljük a vállfáról, a próbafülkébe megyünk, magunkra húzzuk, illegünk-billegünk benne. Ahogy örülünk a ruha szépségének, új illatának, puha tapintásának, annak, hogy csinosak vagyunk benne, azt is képzeljük el, ahogy a pénztárnál sorba állunk, fizetünk. Így ahogy a csokinál: az agyunkon keresztül jóllakunk az élménnyel előre, és a valóságban már nem lesz olyan óriási a csábítás.
Fontos azonban azt is felmérni, hogy vásárlási szokásainkat és kedvünket láthatatlanul manipulálják a reklámokkal, valamint az üzlet térberendezésével, a lüktető zenével, fények felcsillantásával, valamint az áruk elhelyezésével. Vagyis meglehetősen erős, tudat alatt ható ellenkampánnyal kell megküzdenünk. Így ne csodálkozzunk, ha az első néhány alkalommal nem annyira látványos a siker, mint a csokoládénál.
|