Április 7-én villámgyorsan bejárta a hazai sajtót a hírt, hogy nyolcadik kerületi otthonában holtan találták a külföldön is híres magyar divattervezőt, Király Tamást. A kreátor utolsó bemutatóját március végén, egy neves magazin divatshow-ján tartotta. De ki is volt ő, miért lett külföldön is elismert tervező? A Life.hu most két hazai, divatéletben jártas személy, Kiss Szilárd stylist és a divatkönyveiről ismert Csipes Antal segítségével járt ennek utána.

A 60 évesen elhunyt tervező, Király Tamás 1952. szeptember 13-án született. (Érdekesség az életében, hogy volt egy három évvel fiatalabb, sérült öccse, aki ugyanazon a napon, szeptember 13-án született.) Király Tamás a nyolcvanas években hatalmas ismertségre tett szert - mint a magyarországi avantgárd irányzat képviselője. Ő tette a divat fontos helyszínévé a Petőfi Sándor utcát, itt működtette Király Tamás, Koppány Gizi és Kovács Nóra a new wave üzletüket, ami a New Art nevet viselte.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Éder Krisztián (SP) készítette az utolsó, profi képsorozatot a meggyilkolt divatpápáról, Király Tamásról.
A fotókat itt nézheted meg.


"Bár ugyanabból a kisvárosból származunk, Király Tamást Budapesten ismertem meg. A rendszerváltáskor meglehetősen élénk volt az avantgárd/underground élet, aminek vérkeringésébe már tizenévesen igyekeztem bekerülni. Bódy Gábor filmjeit néztük, A.E. Bizottság és Kontroll Csoport koncertekre jártunk és fekete vintage cuccokba öltöztünk. Tamás is meghatározó része volt ennek a (szub)kultúrának" - mesélte arról a korszakról Kiss Szilárd.

Forrás: Facebook/Király Tamás

Csipes Antal a 20. század divatjára fókuszáló Divattükör című könyvében és a kortárs, hazai divatot bemutató A divatról komolyan című művében is megemlíti a tervezőt. Kiemeli, hogy Király egyesítette a divatot a művészettel, itthon is meghonosítva ezzel a preformance-okkal tarkított divatszínház műfajt. (Amerikában és Franciaországban már az ötvenes évektől rendeztek ilyen eseményeket, amikről a korabeli divatmagazinok is beszámoltak.)
"Király Tamás sok mindenben megelőzte a korát, olyan dolgokra érzett rá, talált ki, amiket később mások tettek mainstreammé" - véli Kiss Szilárd. Király Tamás korszakalkotó tervező volt - munkássága előtt tiszteleg a The Room magazin 2009 szeptemberében megjelent interjúja is. A beszélgetésből kiderül, hogy a nyolcvanas években a bemutatók összefonódtak a partikkal. Király arról mesél, hogy a buli egyenlő a munkával, hiszen bulizás közben dolgozik, és munka közben bulizik. Ezt az állítást Kiss Szilárd is alátámasztotta, mikor arról kérdeztük, miben is határozta meg az ő munkásságát Király Tamás: "Tamás megerősítést adott, hogy kreatív munkát nem lehet úgy végezni huzamosabb ideig, hogy az embert főként a pénz motiválja. Tamásnak sosem volt sok pénze, és az a kevés sem tartott sokáig. Viszont a munka vele mindig egy folyamatos buli volt."

Király Tamás bemutatói mindig tartogattak meglepetéseket, meghökkentő elemeket. Érdekes módon a nyolcvanas években a rendszer a divatot nem tekintette veszélyesnek, így ennek nem igazán szabott korlátokat. Egy 1982-es bemutatóján például férfiakat öltöztetett női ruhába, de volt olyan bemutatója is abban az időben, ahol a modell fején a Parlament volt egy vörös csillaggal. Király Tamás vitathatatlanul feszegette az identitás határait mind az öltözködés, mind a szexualitás viszonylatában.

Forrás: Facebook/Király Tamás

A divattörténelembe is bevonult rendezvényei az úgynevezett Divatséták voltak. Ezeken az élő divatbemutatókon a "modellek" a turisták közé vegyülve mutatták be a kollekciót. Természetesen mindig találtak módot arra, hogy magukra vonják a figyelmet. A szemtanuk elbeszélése szerint a turisták nem hitték, hogy ilyen itt, Magyarországon, Kelet-Európában létezik. Az utcára vitt divatbemutató mellett Tamás szívesen inspirálódott az utcáról: "A street fashion -  ami annak idején még mint fogalom sem létezett -  is inspirálta: meglátta az érdekeset egy színesen öltözött roma asszony vagy egy idős bácsi szebb időket idéző ruhájában is" - tudtuk meg Szilárdtól.

Király Tamás már a nyolcvanas években sem modelleket választott a bemutatóihoz. Érdekes karaktereket keresett, akiket az utcán vagy szórakozóhelyeken talált meg. A show-kon duci nők, tetovált emberek és Down-szindrómások is feltűntek. "Ezek a modellek nemcsak végigmentek a színpadon, hanem táncoltak, kúsztak, repültek. Érdekes egybeesés, hogy legutolsó szereplése az esélyegyenlőséget zászlajára tűző bemutatója volt" - mondta Kiss Szilárd. De azon sem lepődött meg a közönség, ha egy fehér ló sétált fel a színpadra.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Király Tamás utolsó bemutatója az esélyegyenlőség jegyében

Csipes Antalnak is volt szerencséje Király Tamás több show-ját végignézni, hiszen a MOME mostani tanára akkoriban még csak az iparművészeti hallgatója volt: "Király bemutatói akkoriban nagyon újnak hatottak, mindenki csillogó szemmel nézte az avantgárd elemekkel tűzdelt látványszínházat. Akkor jártam az 'iparra' (ma MOME). Tátott szájjal néztem Király Tamás produkcióit. Akkoriban sikk volt elmenni a bemutatóira, amikről még hetek múlva is meséltünk egymásnak..."
Király Tamás bemutatóin nemcsak a showelemek és a ruhák, hanem az alapanyagok is szokatlanok voltak. Bár a nyolcvanas években nem volt téma az újrahasznosítás, ő már akkor ilyen anyagokkal dolgozott: fekete szemeteszsákból vagy régi karácsonyfadíszekből is látványos ruhakölteményeket alkotott.

Király Tamás bemutatóiról Kiss Szilárd is meghatározó emlékeket őriz: "Még tizenévesen láttam divatszínházi előadásait, és teljesen el voltam bűvölve. Aztán kicsivel később a Fiatal Művészek Klubjában (ami akkor az underground kultúra zártkörű fellegvára volt) találkoztam Almási J. Csabával, aki bemutatott Tamásnak, aki éppen egy nagyszabású bemutatóra készült. Többek között Vivienne Westwooddal és Yoshiki Hishinumával együtt mutatott be Nyugat-Berlinben egy többnapos show-n. A ruhák kivitelezésében több fiatallal együtt vettem részt és aztán mind kimentünk a rendezvényre is. Király Tamás nemcsak számomra volt korai inspiráció, hanem generációk számára. Nagy valószínűséggel mindenki, aki a mai magyar divatvilágban tényező, élete egy pontján kapcsolatban állt vele."

Forrás: MTI/Kollányi Péter

Nem csoda tehát, hogy az angoloktól, az osztrákokon keresztül a franciákig minden nyugati ország felfigyelt Király Tamás művészetére. A nyolcvanas években még az i-D magazin is a legismertebb hazai tervezőként említette Királyt.

Király Tamás halála fontos kérdést vet fel a hazai divatszakmában: mi lesz egy-egy ilyen korszakalkotó és megismételhetetlen tervezőnk örökségével? Hiszen ha nincs egy olyan személy, aki az életművét gondozza, őrizze, akkor divatmúzeum híján feledésbe merülhet a munkássága. A hazai divatarchívum katasztrofális helyzetét jól mutatja az, amire Csipes Antal hívta fel a figyelmünket: az i-D magazin 1989-ben megjelent 71. száma, amiben Király Tamásról írnak, itthon senkinek nincs meg. (A magazin borítója itt látható.)

Beismerte tettét Király Tamás gyilkosahttp://www.life.hu/legykepben/20130411-kiraly-tamas-divattervezo-gyilkosa-reszegen-bedrogozva-olt-tettet-beismerte.html Az utolsó művészi képek a meggyilkolt divatpápárólhttp://www.life.hu/legykepben/20130412-sp-eder-krisztian-keszitette-az-utolso-muveszi-fotokat-kiraly-tamasrol.html