Így kávézz, és egészséges maradsz

Valószínűleg minden rendszeres kávéfogyasztó tisztában van azzal, hogy a koffein függőséget okozhat. Elég csak arra gondolni, micsoda kínokat élünk át, ha nem kapjuk meg a napi kávéadagunkat. Ilyenkor pedig nemcsak a lelki gyötrelmekről és a figyelemzavarról van szó: nem ritka a fejfájás és az émelygés sem. A koffein a legnépszerűbb pszichoaktív drog, ennek köszönhetően vált a kávé a mindennapjaink mentőitalává. Van, akinek egyetlen csésze is erős szívdobogást okoz, míg mások ugyanezt elfogyasztva jóízű álomba merülnek. Amikor felhajtasz egy presszókávét, 60-100 mg koffein jut a szervezetedbe, ami kitágítja az agy, a szív, a vese és a bőr ereit, emeli a testhőmérsékletet, valamint a légzés- és pulzusszámot. Hirtelen felébredsz, szellemi és fizikai teljesítőképességed javul, a nyomott közérzet helyreáll. A világ máris barátságosabb hellyé válik, legalábbis 3-5 óráig - ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a koffein eltűnjön a szervezetből. Ezután rohamos teljesítménycsökkenés következik, a fáradtságot ugyanis nem szünteti meg a kávé, csupán mesterséges élénkségérzetet eredményez. Ne csodálkozz, ha kávézás után az indokoltnál gyakrabban látogatod a mosdót: az erek kitágításával a koffein fokozza a vese működését, ugyanakkor a hasi, zsigeri ereket összeszűkíti. A koffein könnyíti a légzést is, mivel a simaizmokat és a tüdő hörgőizmait elernyeszti - nem véletlen, hogy sok megfázás elleni készítményben is megtalálható.

A ló túloldala - bele is lehet halni?

Ezek a jótékony hatások csak akkor érvényesülnek, ha mértéket tartunk, és egyszerre 1 gramm koffeinnél többet nem fogyasztunk. A koffeinmérgezés ugyanis létező jelenség: ha egyszerre sok, például 10 csésze presszókávét lehúznánk, akkor izgatottság, remegés, szédülés, szívdobogás és szabálytalan szívverés, súlyos esetben izomgörcsök léphetnének fel. A koffeinmérgezés halálos is lehet, igaz, a rémtörténetekben ezért főleg a brutális koffeintartalmú energiaitalok a bűnösek. Két kávé elfogyasztása között érdemes négyórás szünetet tartani, és 3-4 csészénél többet nem inni egy nap, hogy a bevitt koffeinmennyiséget 600 mg alatt tartsuk. E fölött ugyanis érvényesülhetnek a hosszú távú negatív hatások: mivel fontos összetevői a különféle savak, a kávé erősen savasítja a szervezet. A túl sok kávé károsíthatja a gyomor nyálkahártyát, és növelheti a hasnyálmirigyrák rizikóját is. A tejfehérjék viszont lekötik a kávéban lévő savakat, ezért alakult ki a szokás, hogy többnyire tejjel vagy tejszínnel isszuk.

Hosszú távú jótékony hatások

A kávéfogyasztás tehát egyénfüggő: szervezetünk rövid- és hosszú távú reakciója függ az általános egészségi állapotunktól és koffeinérzékenységünktől. A sokat hangoztatott napi 3 csésze egy friss, 15 év eredményeit összefoglaló kutatás szerint 30 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Sokat dicsért összetevője ugyanis a kávénak az erős antioxidáns hatású vegyület, a polyphenol: a keringési betegségekkel szembeni védőhatás minden bizonnyal ennek köszönhető. Az antioxidánsok ugyanis védik a sejteket az anyagcsere során keletkező károsodásoktól, csökkentve az erek beszűkülését okozó gyulladásos állapotot. A polyphenol sejtvédő funkciója miatt a kávé rákmegelőző hatását is ki szokták emelni.