Sokszor halljuk, hogy legtöbben övizsgálat útján fedezik fel a mellükben lévő elváltozást. Így történt ez a Kezdj új életet a Life.hu-val kezdeményezés egyik főszereplőjével, Kingával is. A mell önvizsgálata azonban nem arra való, hogy megtaláljuk a daganatot, hanem arra, hogy észrevegyük, ha valami nem ugyanolyan, mint egy hónappal azelőtt volt.

Mégis mire kell odafigyelnem?
Árulkodó lehet mind a mell, mind pedig a mellbimbók alakjának megváltozása. A tapintható csomón felül bármilyen kitüremkedés, vagy megnagyobbodás az emlőben bajt jelezhet. Nem csak a szokatlan kidudorodások, de a bemélyedések is gyanúsak lehetnek a melleken, bimbókon. A vénákat és a bőrt is érdemes ilyenkor tüzetesen átnézni. Ehhez első körben nyugodt körülményekre és egy világos helységre van szükséged.

Milyen gyakorisággal vizsgáljam magam?
A mellek ellenőrzését legalább havonta egyszer tanácsos elvégezni. Erre leginkább a menstruáció utáni napok a legalkalasabbak, állítja Dr. Szántó István belgyógyász, klinikai onkológus. Ennek oka, hogy a vérzés abbamaradása után a legsimább az emlő tapintása. A legjobb, ha szappanos, vagy olajos kézzel végezzük a kutatást, száraz tenyérrel ugyanis kevésbé tudunk érzékenyen tapintani.

Forrás: Thinkstock

Mit tegyek, ha találok valamit?
Ha bármiféle rendellenességet észlelsz az önvizsgálat során, haladéktalanul fordulj orvoshoz. Szakértőnk szerint ilyenkor életkortól függetlenül komplex emlővizsgálatra van szükség. Ez azt jelenti, fel kell keress fel egy szakembert, aki lehet nőgyógyász, sebész, onkológus, vagy akár háziorvos is, ismertesd vele a tüneteket és tapasztalatokat, ő pedig gondolosan nézze meg a melleidet. Ha pedig úgy ítéli meg, vagy éppen neked van szükséged a teljes megnyugvásra, kérd, hogy küldjön el képalkotó vizsgálatokra.

Milyen vizsgálati módszerek léteznek?
A legpontosabb a mammográfia, vagyis az emlő röntgenviszgálata. Ezt egészíti ki az ultrahang. Ha ezek továbbra sem zárják ki a daganat gyanúját, akkor következik a citológia. Ez egy egyszerű, tűszúrásos vizsgálat, amely a korábbi eredményekkel együtt 98 százalékos pontossággal képes felállítani az emlőrák diagnózisát.

Mikor lesz teljesen biztos, hogy beteg vagyok?
Dr. Szántó szerint ezt csakis szövettani vizsgálat után lehet egyértelműen megállapítani, így ez is elengedhetetlen. Ha a szövettan igazolja az emlőrákot, meg kell állapítani a betegség kiterjedését. Ezt röntgennel, ultrahanggal, CT-vel, vagy MR-rel is meg lehet tenni, így pedig a körülbelül 3 milliméternél nagyobb daganatot is fel lehet fedezni a szervezetben. Ezt követően pedig orvosunkkal ponotsan meg kell határozni a gyógyításnak és a gyógyulásnak a menetét.

Molli 24, egyetemi hallgató
Nekem mindig az a bajom az önvizsgálattal, hogy nem tuodm, mi számít elváltozásnak. Nyomkodom a cicimet, de aztán arra gondolok, biztosan valamilyen fontos alkatrészét érzem, és nem kóros elváltozásról van szó.

Aztán eszembe jut egy kínos gimis élmény, amikor bejöttek biológia órára, hogy egy tenyérméretű gumimellben tapintsuk ki egy üveggolyószerű dagantot. Emlékszem, mennyire erősen kellett nyomni ahhoz, hogy érezzük a golyót, a fiúk pedig körülöttünk röhögtek. Így persze abba is hagyom az önvizsgálatot, és megfogadom, hogy inkább elmegyek orvoshoz. Erre azonban még sosem kerítrettem sort...
Egy mellrákból gyógyult elszánt, harcos nő
Borbála a Life.hu Facebook oldalán kereste meg a szerkesztőséget, hogy minél több nőnek segítsen, aki ezzel a betegséggel küzd éppen, vagy már túl van rajta, de még a földolgozás fázisánál tart. Borbála blogját ezen a linken találod, üzenetét pedig itt olvashatod:

"Szeretném felhívni a nők figyelmét a megelőzés fontosságára! Ugyanis nem lehet elég gyakran és elég helyen felhívásokat közzétenni!"