Bár nemzetközi összehasonlításban édesszájú hírében állnak a magyarok, ez csak részben igaz. Egy friss, országos kutatás szerint gyakran eszünk édességet, ám a felnőttek között kisebbségben vannak azok, akik a túrós csuszára, a palacsintára vagy éppen a káposztás tésztára cukrot hintenének, viszont a kávét, teát a többség édesítve issza. Ha üdítőről van szó, a cukormentes vagy csökkentett cukortartalmú változatokat is egyre többen választják.

A sajátos magyar ízlésvilágba elég sok furcsaság belefér: nem elég, hogy a porcukrozzuk az amúgy is édes ételeinket, például a palacsintát; számtalan főételünk is van, ami valójában desszert – így a mákos tészta –, ráadásul sokan még egy fogáson belül is keverik az egymással ellentétes ízeket, gondoljunk csak a szalonnás-cukros túrós csuszára, vagy a borsos-cukros káposztás tésztára. Egy országos felméréséből kiderült, hogy mi, magyarok meglehetősen édesszájúak vagyunk, így nem árt, ha ismerünk pár trükköt amellyel egészséges mederben tarthatjuk cukorbevitelünket. Íme, néhány tévhit, amelyek eloszlatásával sikeresebben kontrollálhatjuk, mennyi cukrot fogyasztunk a mindennapokban.

1. A zöldségfélék nem tartalmaznak cukrot

Elsőre mindenkinek a gyümölcsök ugranak be, ha a természetben fellelhető cukorról beszélünk, pedig a zöldségeknek is van, igaz nem jelentős, cukortartalma. Ennek köszönhető például, hogy egyre több helyen találkozunk céklából készült édességgel. A hagyma pirításával pedig, ami a benne lévő cukor karamellizálását jelenti, finom, telt ízt nyerünk, vagyis ha így készítjük el a hagymalevest, kevesebb édesítést és fűszert kíván.

Forrás: Flickr/Pelican

2. A feketekávé ihatatlan

Akármilyen elképzelhetetlennek is tűnik, a valódi, jó minőségű kávé nem nagyon keserű, de természetesen a kávénak egy erősebb pörkölés miatt alapvetően kesernyés íze lehet. A kávé kalóriatartalma önmagában elhanyagolható, fontos hogy mértékletesen édesítsük akár cukorral, akár cukorpótlóval fogyasztjuk, de nagyon finom ízesítés nélkül is.

Forrás: Shutterstock

3. A barnacukor jobb, mint a fehércukor

Hiába kerül akár kétszeresébe a barnacukor, mint a fehér, a szín nem teszi egészségesebbé! A kávét, teát cukorral fogyasztók közel 20%-a beugrik ennek a tévhitnek, holott a barnacukrot valójában sokszor a fehércukor melasszal történő színezésével hozzák létre, élettani szempontból és a tápértéket tekintve gyakorlatilag megegyezik a kettő.

Forrás: Shutterstock

4. A sütemény elképzelhetetlen cukor nélkül

Annyiban igaz, hogy a kelt tésztában az élesztőgomba cukorral táplálkozik, azaz a felfuttatásához szükség van cukorra, de csak minimális mennyiség kell bele. A sütemény édességét ugyanakkor elérhetjük cukor helyett édesítőszer használatával. Az is jó módszer, ha az alaprecepthez képest eleve kevesebb cukrot használunk, majd később, minden sütéssel tovább csökkentjük a cukor mennyiségét, így pár alkalom után már hozzá is szokunk a kevésbé édes csemegékhez.

Forrás: Shutterstock

5. Ha kihagyom az ebédet, édességgel pótolhatom

Bár sok esetben étvágygerjesztő és időtakarékos megoldásnak tűnhet, ez több szempontból sem jó ötlet. Az éhségérzetet ugyan pillanatnyilag elnyomja a gyorsan bekapott pár édes falat, azonban biztos hogy hamarosan újból megéhezünk és csak még többet eszünk. Semmiképp se a főétkezést helyettesítve fogyasszuk el tehát a nap fénypontjaként szolgáló tortaszeletet; a legjobb, ha közvetlenül ebéd után, annak részeként kezeljük a desszertet.

+1 Nem iszom kalóriamentes üdítőt, mert abban is van cukor

Tévedés, hiszen a cukornak van kalóriatartalma, így ha egy élelmiszer vagy üdítő kalóriamentes, abban nincs sem szénhidrát, sem zsír, sem fehérje. Arra viszont figyeljünk, hogy fordítva már nem igaz: attól, hogy egy termék cukormentes, még lehet benne más olyan összetevő, aminek van kalóriatartalma. Mindig figyelmesen olvassuk el a címkét, és ha megakadnánk, látogassunk el a www.okoscimke.huoldalra.

Forrás: Thinkstock

Tartsuk szem előtt: nem kell aszkéta életmódot élni ha oda akarunk figyelni az egészségünkre, csak mindent, így a cukrot is mértékkel fogyasszuk!