A szülők legrosszabb rémálmát élte át Weisz Fanni édesanyja, Léránt Ágnes, aki hosszú évekig semmit nem tudott lányáról. Csupán a hírekből és a lány közösségi oldalát figyelve értekezhetett gyermeke állapotáról.  A fiatal modell azonban megelégelte a "csatát" és megkereste anyukáját. 

 Fanni és édesanyja a Blikknek adott interjújában meséltek először arról, mi lehetett az oka mindennek és, hogy most miképp gondolnak vissza a szörnyű időszakra.

„Egyik napról a másikra eltávolodtam a családomtól. Utólag sem értem, hogyan hagyhattam ezt, nem találom még a választ. Anyu, a családom mindig nagyon szeretett, boldog voltam, mégis úgy éreztem magam, mint egy kismadár, aki kalitkában van, és szabadulni akartam" – tolmácsolta Fanni szavait édesnyja, aki a könnyeivel küzdött. 

„Nem voltak barátaim, akik akkor azt mondták volna, hogy hülyeséget csinálok, sőt akik beszéltek hozzám, azt mondták, hogy ez így jó. Anyu sokszor keresett, több nyilatkozatot is adott, hogy szeretne velem kapcsolatba lépni, de nem is olvastam el a cikkeket. Két éve egy tévés interjút adtam, anyu pedig odajött a stúdióhoz. Amikor megláttam, nem is tudtam, mit tegyek. Odamenjek, megöleljem? Nem mertem... Féltem, hogy akkor mi fog történni. Máig bánom, amit édesanyámmal tettem, hogy szinte egy szó nélkül elmentem mellette. És persze azt is, ahogy öt évig viselkedtem vele és a családommal" – mesélte Fanni könnyes szemmel.

 

A modell a nagyszüleivel, sőt még a saját testvérével sem tartotta a kapcsolatot. Az élet, amit a külvilág felé mutatott tökéletesnek bizonyult, ám legbelül mindig érezte, korántsincs mint rendben. A szíve szakadt meg a családjáért.

Ám Ágnesnek még borzasztóbb lehetett, aki alig akarta elhinni, hogy Fanni megkereste őt.

 „Eleinte azt hittem, hogy ez csak pár hónapig tart majd és Fanni újra keres. Aztán a hónapokból évek lettek, és én már nem tudtam abban hinni, hogy egyszer újra megölelhetem. Amikor írt, akkor sem mertem beleélni magam, hogy tényleg eljön. Azt az érzést nem is lehet elmondani, amikor ott állt az ajtóban... Megöleltem, és tudtam, hogy soha többé nem engedem el" – emlékezett vissza Ágnes.