ártalomcsökkentés füstmentes
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Az ártalomcsökkentés témájában számtalan alkalommal állást foglaló neves orvosok és szakemberek üzenete világos: a dohányzás ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való teljes tartózkodás biztosíthatja. Ha valaki már dohányzik, a megoldást a mielőbbi leszokás jelentheti, azonban ha ez különböző okokból nem történik meg, érdemes tájékozódni a dohányzás káros hatásainak a fogyasztóra és embertarásaira történő hatás csökkentésének lehetőségeiről.

Több mint egy milliárd dohányos ember él világszerte, több ezer vegyi anyag található a füstben, ezek közül pedig közel 100-ról már kiderült, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre: ez csak néhány adat a dohányzás negatív hatásait vizsgáló kutatásokból. Számba vettük a dohányfüsttel kapcsolatos tényeket.

A dohányzás okozta ártalmak elkerülésének legjobb módja természetesen az, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha valaki már dohányzik, a legtöbbet azzal teheti saját és környezete érdekében, ha minél előbb leszokik, és ha valamilyen okból a káros hatások ismeretében sem szokik le, érdemes tájékozódni a kevésbé káros alternatívákról, ugyanis a tudomány mai állása szerint a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásának elsődleges oka a cigaretta égése során keletkező füst. Cigarettázás közben a dohány akár 600-800 fokos hőmérsékleten is éghet. A füstben mintegy 7000 vegyi anyag található, melyek közül az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala közel 100-ról állapította meg, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.Ráadásul az égés során keletkező füst nemcsak a dohányzóra, de annak közvetlen környezetére is hatással van, hiszen a kellemetlen szagon túl a káros anyagok ugyanúgy az ő szervezetükbe is bekerülhetnek.

Forrás: Adobe Stock

Aki valamilyen okból nem szokik le, érdemes tehát tájékozódnia az ártalomcsökkentés további lehetőségeiről, így a cigarettától kevésbé káros, füstmentes alternatívákról. Ilyen füstmentes technológia például az e-cigaretta, vagy a nikotinsó alapú technológia – előbbi nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, utóbbi kémiai folyamatok során, de ismeretes még a dohányhevítéses technológia is, amely a dohányt olyan hőfokra hevíti, amelyen már ugyan felszabadul nikotin- és dohánypára, de égés még nem történik, így füst sem képződik.

Habár köztudott, hogy a füstmentes technológiák sem veszélytelenek – hiszen például nikotint tartalmaznak, amely függőséget okozó vegyület, és többek között fejfájást okozhat, valamint megemeli a szívfrekvenciát – a füst keletkezésének hiányában jelentősen csökkenthető a káros anyagok kibocsátása.

Forrás: Adobe Stock

A füstmentes technológiák is tartalmaznak például nikotint, és a károsanyagok számát is bár jelentősen csökkentik, nem szüntetik meg a kibocsátásukat, így ezek sem kockázatmentesek, azonban az ártalomcsökkentés alternatívái lehetnek azon felnőtt dohányosoknak, akik valamiért nem szoknak le. Ám a dohányzás ártalmainak kiküszöbölését továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való teljes tartózkodás biztosítja, ily módon a legfontosabb a megelőzés, és ha valaki dohányzik, akkor javallott azzal mihamarabb felhagynia.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.