„Elhitettem magammal, hogy az étel a gyógyszer, én pedig élni akarok, céljaim vannak, és azokat be akarom teljesíteni" – Bogár Nikolett egykori modell, a Richter Főnix Közösség tagja, aki megküzdött az anorexiával majd a bulimiával is.

Bogár NikolettForrás: instagram.com/nikolettbogar

"14 éves voltam, amikor kicsúcsosodott a probléma. Tipikus jó tanuló, jó sportoló, nagyon megfelelni
akaró, mindenben a tökéletesre törekvő lány voltam. Mindez szorongással járt és kényszeres
tünetekben manifesztálódott. Ahogy serdültem, az is foglalkoztatott, hogy hogy nézek ki a
kortársaimhoz hasonlítva vagy mennyire tetszem a fiúknak. (...) Egyre rosszabb lett az étvágyam, lement rólam pár kiló. El is kezdtek piszkálni az osztályban, hogy anorexiás vagyok, pedig akkor még semmi bajom nem volt. Valahogy aztán elindult a lefelé húzó spirál. Mondogatták, hogy híznom kéne, ennem kéne. Ez később dacba fordult át, hogy csak azért se fogok. Peregtek rólam a kilók. Mire elkezdődött a gimi, körülbelül 40 kg voltam. Novemberre értem el a 30-at. Ez a 178 cm-hez nagyon vészjósló volt."

A modellt szülei először háziorvoshoz vitték, aki vitaminokat és étrend-kiegészítőket írt fel, majd Bogár Nikolett pszichológushoz is elkezdett járni, de annyira mélyen volt már ekkor a betegségében, hogy a szakemberhez is képtelen volt őszinte lenni:hazudott neki arról, hogy mit és mennyit evett. Végül egy bizonyos novemberi nap nyitotta fel Niki szemét, hogy valóban hatalmas bajban van:

"Máshogy vert a szívem, nehéz volt levegőt venni. Egy öt fokú lépcsőn alig bírtam felmenni. Nagyon rossz állapotban voltam. A szüleim elvittek a gyulai kórház gyermekpszichiátriájára. Aznap este azt éreztem, hogy fel fogja adni a szervezetem, ezért nem aludhatok el. Végigvirrasztottam az éjszakát. Másnap reggel jött a főorvos asszony, aki egyből mondta, hogy az intenzívre kell vinni, mert életveszélyes állapotban vagyok. Ott aztán nemsokára nagy nyugalomérzés töltött el, valamiféle biztonságérzet. Tudtam, hogy rendben leszek, meg fognak gyógyítani. Később felhívtam anyukámat, hogy hozzon nekem egy kakaós csigát. Boldogan megettem. Elhitettem magammal, hogy ezt így kell csinálni. Hogy az étel a gyógyszer, én pedig élni akarok, céljaim vannak, és azokat be akarom teljesíteni."

Ezután Niki jobban lett, de ekkor jött életébe a modellkedés.

"47-48 kilósan top formában voltam az ügynökeim szerint. Ennek érdekében sajnos sokszor hashajtókat szedtem, és túlhajtottam magam, 15-30 km-ereket futottam. Volt, hogy semmit nem ettem. (...) éreztem, hogy tönkreteszem magamat, az egészségemet. Úgyhogy úgy döntöttem elkezdem az egyetemet, ahová két évvel korábban felvettek, csak passziváltattam, és gyógyszerész leszek."

Bogár Nikolett étkezési zavara azonban nem tűnt el nyomtalanul. Falási rohamai lettek, minek következtében 20 kilót hízott. Felismerte, hogy ismét bajban van, de már sokkal tudatosabban tudott rá reagálni. Felkereste Túry Ferencet, az ország egyik legismertebb evészavar-szakértőjét.

"Elkezdtünk egy terápiát. Felmelegítettem régi kapcsolatokat, bele helyeztem magam régen tapasztalt vagy kényelmetlennek tűnő szituációkba, ilyen volt például a társaságban evés. Elkezdtem kiegyensúlyozottabban enni. Aztán pedig megismerkedtem a barátommal, aki szintén sokat segített. Türelmes és megértő volt velem. Együtt ettünk, főztünk. Teljesen elmúltak a falásrohamaim. Ma már nem gondolkodom azon, hogy mit ehetek vagy mit nem. Jól érzem magam."