Közeli jövő: hamarosan vízhiányos városokban fogunk élni

Szabó Andrea

2021.08.16.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A 2000-es évektől kezdődően egyre csak növekszik a Föld lakossága. 1800-ban a Föld teljes népességének csupán 3-5%-a volt városlakó, a 2000-es évre ez az arány 47%-ra nőtt. 2018-ban már a világ lakosságának körülbelül 55%-a városokban élt. Az ENSZ előrejelzései alapján pedig a teljes népesség legalább 60%-a, közel 5 milliárd ember - háromből egy ember - fog félmillió lakosú városokban lakni. 2050-re ez az arány minden valószínűséggel eléri majd a 86%-ot.

Az összes vízzel kapcsolatos probléma főként a nagyvárosokra koncentrálódik, mint például a felszín alatti vizek túlzott kihasználása, elszennyeződése, a járványok hatása, az esővizek elvezetésének hiánya és az árvizek. Jelenleg 700 millió városlakó él elégtelen higiéniai ellátásban, ami a legtöbb esetben rossz egészségi állapothoz vezet. 156 millió embernek pedig még kiépített vízforrás sem jut.

Az UN-WATER előrejelzése alapján a 2000. évi 500 millióról 2050-re 1,9 milliárdra emelkedik majd a szezonális, illetve időszakos vízhiánnyal küzdő városlakók száma.

A vízhiány már megmutatkozni látszik a Dél-Afrikában található Fokvárosban, ugyanis a lakosságnak 2018 óta hozzá kellett szoknia a tartós édesvízhiányhoz és a vízkorlátozáshoz, amelynek során napi 50 liter/napra kellett korlátozni az egy főre jutó vízfelhasználást. A fő kiváltó ok a klímaváltozás, és nem utolsó sorban a kevés eső, amelynek következtében tartós szárazság alakult ki. Természetesen ezen kívül még az elavult vízmenedzsment, infrastruktúra és technológia is felelősségre vonható.

Vajon ez elég elrettentő példaként szolgál ahhoz, hogy a világ városainak vezetői, lakosai ráébredjenek arra, hogy a fenyegető édesvízhiány nem egy jövőbeli fenyegetés, hanem már egy jelenlévő probléma?

A nagyvárosok vízellátásának megfelelő működése érdekében az infrastruktúrát és a menedzsmentet is fejleszteni kell. Los Angeles is küszködik a vízmegtartással, annak ellenére, hogy van pár természetes vízforrása. Édesvizük nagy része eltűnik a rosszul karbantartott infrastruktúra miatt.

Tokió is az egyik legveszélyeztetettebb város ilyen szempontból, hiszen hamarosan kifogyhat az édesvízből.

Bár Japánban általában nincs hiány bőséges esőzésekből, ezek az év mindössze 4 hónapjára koncentrálódnak, ami a monszun és a tájfun két rövid időszakát foglalja magában. Ha ezen időszakok bármelyikében átlag alatti mennyiségű csapadék hullik, akkor a városnak szembe kell néznie az aszály miatt kialakult problémákkal, mert a vizet ebben az időszakban kell összegyűjteni. Tokiónak és külvárosainak - ahol több mint 35 millió ember él - egyre gyakrabban kell szembenéznie egy ilyen gyenge esős évszakkal.

A vízkrízis azonban számos olyan európai nagyvárost is érint, amelyek főképp a Földközi-tenger térségében találhatók. Barcelona mellett több másik nagyvárosban is egyre nagyobb gondot okoz az egyre növekvő hőmérséklet és ezzel párhuzamosan fogyatkozó édesvízkészletek problémája.

Talán kevesen tudják, de a közel 1,6 millió lakosú katalán főváros egy természetes vízhiányos területen fekszik. Ezt a helyzetet a nagyarányú tömegturizmus sem oldja meg, ugyanis évente több mint 10 millió turista keresi fel a várost.

A több tényező egyidejű összeadódásából fakadó vízkrízis tehát már Európát is érinti.