Müller Péter: "Az erős képzelet mágikus képessége minden léleknek"

A képzelet és az ábránd között az a különbség, hogy az igazi képzelet előbb-utóbb valóra válik, de az ábrándból nem lesz semmi.

Most már, 85 éves koromban visszanézve, látom, hogy életemben mindaz, ami valóra vált – a személyiségem, a műveim, az életem, és a magyar irodalomban elfoglalt helyem valaha csakis a képzeletemben élt. Semmiféle „realitása" nem volt.

Az egyetlen tárgy, amelyből megbuktam, a magyar nyelv és irodalom volt. Ma már tudom, nem miattam, hanem mert rosszul tanították.

„Az ábrándozás az élet megrontója", mondja a költő, mivel hasonlít a képzelethez, de hiányzik belőle a mágikus erő. Terméketlen önáltatás, mely az ember jelenét ugyan elviselhetővé teszi, de csak úgy, mint amikor egy részeg leül az út szélén, s próbálja félálom állapotát örömtelinek érezni.