Ezeket a látnivalókat ne hagyd ki Hévízen és környékén

Forrás: Shutterstock -
Festetics-kastély Hévíz programok télen Tófürdő magazin Egregyi pincesor wellness kirándulás télen
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Télen az emberek többsége nem nagyon szeret kirándulni, holott Magyarországon bőven akad olyan úticél, amely ebben az évszakban is számos látnivalóval és élménnyel vár minket. Ilyen például Hévíz és környéke.

Hévíz Zala megyében található és leginkább a Hévízi-tóról nevezetes. A fürdőhelyet már a római időkben is előszeretettel használták, sőt valószínűleg gyógyító hatását is ismerték, de az igazi fürdőélet berobbanása csak a XVIII. századra tehető. Nem is csoda, hogy a város egyik fő vonzereje a tó és a termálvíz, ám ezen felül is akad még néhány érdekes látnivaló a környéken.

Hévízi Tófürdő

A Hévízi-tó a világ legnagyobb, biológiailag aktív, természetes termál tava. A több mint 4,5 hektáros tó forrásmélysége 38,5 méter, amelyből kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú víz tör fel. A forrás érdekessége, hogy gyógyhatása mellett

olyan bőséges a vízhozama, hogy a tó vizét 72 órán belül teljesen kicseréli.

A gyógyulni vágyóknak és a makkegészségeseknek egyaránt jó program lehet meglátogatni a Tófürdőt, hiszen a télen is kellemes hőmérsékletű víz mellett akad itt wellness részleg is szaunákkal és pezsgőfürdővel, így nem meglepő, hogy a világ minden tájáról előszeretettel érkeznek a tóra a turisták.

Fontos információ, hogy bár a Tófürdőn szívesen látnak gyermekeket is, de 12 éves kor alatt nekik nem ajánlott sem maga a tó, sem pedig a gyógyvizes medencék!

A Hévízi-tó a világ legnagyobb, biológiailag aktív, természetes termál tava Forrás: Shutterstock

Festetics-kastély


A Festetics család hazánk egyik legjelentősebb nemesi famíliája volt több mint kétszáz évig, akik a XVIII. században vetették meg a lábukat a Hévíztől mindössze nyolc kilométerre található Keszthelyen. A keszthelyi Festetics-kastély építése szintén a XVIII. század közepén kezdődött, de végleges formáját csak a a XIX. század utolsó harmadában nyerte el. A kastélyt az évtizedek során többször átépítették, megtoldották, a XIX. században pedig központi fűtéssel és vízvezetékkel is ellátták.

A kastélyban manapság több kiállítás is működik,

amelyek betekintést engednek abba, miképpen élt az elmúlt évszázadokban a társadalmi elit, de a hintókiállítást, a könyvtárat, a vadászati kiállítást, a történelmi modellvasút kiállítást, a pálmaházat sem érdemes kihagyni, a kastély parkjában pedig -, amely természetvédelmi terület – sétálhatunk egy nagyot.

A keszthelyi Festetics-kastély építése a XVIII. század közepén kezdődött Forrás: Olga2019/Shutterstock.com

Egregyi pincesor


Hévíz és környéke nem csupán a gyógyvízről és a Festeticsek csodás kastélyáról híres, de bizony a borokról és az egregyi pincesorról is, így aki erre jár, semmiképpen ne hagyja ki a Hévíz központjától mindössze másfél kilométerre található nevezetességet. A borászati hagyományok Egregyen a római időkig nyúlnak vissza, amelyekről az Árpád-korban és a középkorban sem feledkeztek meg az itt élők; a török idők után pedig a betelepülő német lakosság is folytatta a szőlőtermesztés és a borkészítés tradícióját. A környék főképpen fehérbor-termelő táj, így a pincék kínálatában leginkább ilyen típusú borokat találhatunk.

A pincesor meglátogatása minden évszakban jó program lehet

és nem csupán a borbarátoknak, hiszen itt amellett, hogy megkóstolhatjuk a hegy levét, nagyokat sétálhatunk és finomakat ehetünk is.

Megkóstolhatjuk a hegy levét, nagyokat sétálhatunk és finomakat ehetünk is Forrás: Shutterstock

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.