Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy a nők nem vehetnek részt az egyetemi oktatásban, ám a 19. században ez szokványos volt. A változást egy úttörő, magyar asszony és támogató férje hozta el. Ismerjétek meg Hugonnai Vilma történetét.

Hugonnai Vilma 1847-ben született szentgyörgyi Hugonnai Kálmán és Pánczély Terézia ötödik gyermekeként a nagytétényi kastélyban. Hugonnai Vilma nemesi felmenőkkel rendelkezik; a család még a török időkben került Horvátországból Vas vármegyébe. Vilma nagyapja, Zsigmond még a napóleoni időkben rangon alul nősült, emiatt az apja megharagudott rá, szakításuk jeleként kérelmezte az uralkodótól nevének a megváltoztatását. Udvari tanácsosként adományba kapta Hugonna falut, majd később a szentgyörgyi nemesi előnév megtartásával engedélyezték a számára a Hugonnai név felvételét. 1822-ben még grófi címet is nyert. Vilma otthon kezdte meg az alapfokú tanulmányait, majd magánúton folytatta. Később Pestre került, a fiatal úrhölgyeket nevelő Prebstel Mária bentlakásos intézetébe. 

Ezekben az időkben a lányok nem is álmodhattak továbbtanulásról, és még szóba sem jöhetett a gimnázium, az érettségi, nemhogy az egyetem, hiszen a fiatal hölgyek célja a mielőbbi férjhez menés volt. 

Vilmát azonban nagyon érdekelték a természettudományok. Görögül, latinul tanult, és szabadidejét pedig a családi könyvtárban töltötte.Tizennyolc évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Három fiút szült, de házasságuk nem volt boldog. Vilma ezekben az időkben határozta el, hogy  egyetemre megy,  és orvos lesz, viszont ekkor még nem iratkozhatott be az egyetemre. 

Hugonnai VilmaForrás: Wikipédia/Magyar Elektronikus Könyvtár

1869-ben azonban a fülébe jutott a hír, hogy Svájcban a nők is szerezhetnek diplomát, így elhatározta, hogy ott fog tanulni.

Noha sikerült férje beleegyezését megszereznie, ami akkoriban a felvételi feltétele volt, ám anyagi támogatást nem kapott a tanulmányaihoz. Vilma ennek ellenére is vállalta a rá váró megpróbáltatásokat, és 1872-ben beiratkozott a zürichi egyetem orvosi fakultására. 1879-ben orvosi diplomát szerzett. 

Tanulmányai alatt az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, ám az igazi nehézségek akkor vártak rá, amikor diplomája elismertetésére került sor. Először magánúton érettségizett le, majd ezt követően, 1882-ben hivatalosan is kérte oklevele honosítását. Vilma a pesti orvoskar támogatását élvezhette, Trefort Ágoston azonban elutasította a munkavállalási kérelmét. A fiatal lány azonban nem adta fel az álmát, és először szülésznői képesítést szerzett. Mindeközben házassága végleg tönkrement; 1887-ben feleségül ment Wartha Vince műegyetemi tanárhoz, aki mindenben támogatta feleségét.

Vilmát az egészségmegőrzés, az egészségügyi felvilágosítás, a nőnevelés, a női egészség témája foglalkoztatta leginkább, de felkarolta a női munkásképzés, a leánygimnáziumok ügyét is.

1895-ben aztán fordult a kocka, és az uralkodó rendelete alapján a felsőoktatás megnyitotta a kapuit a nők előtt. Vilma beadta az orvosi diplomája honosításának kérelmét, amit el is fogadtak, így 18 évnyi várakozás elteltével, ötven évesen végre orvosdoktor lett. 

Hugonnai Vilma A nő mint háziorvos című könyvének borítójaForrás: Wikipédia

Nagyon sok fialal lány követte a példáját és iratkozott be az orvosi egyetemre. A siker után Vilma újult erővel vetette bele magát a munkába. Nagyon sok minden érdekelte, és sok mindenből kivette a részét, úgymint a nők egészségügyi képzésében, az áplónő- és bábaképzés területén, az egészségügyi felvilágosítás, az egészség megőrzésének természetes útjában. Az 1900-as években szót emelt a nők egyenjogúsága érdekében is.

Ez is érdekelhet: 6 nő, aki örökre megváltoztatta a történelmet