Kertész Zsuzsa ötven évvel ezelőtt írta alá első szerződését a Magyar Rádióban, kilenc évvel később pedig a Magyar Televízió munkatársa lett. Jellegzetes hangjára máig felkapják a fejüket az emberek. Az Origónak adott interjút. 

"Kapva kaptam a nemzeti hírcsatorna indulásán, várva, hogy a mostani technikai háttérrel, ifjú titánokkal, hírek garmadával körülvéve, végre csemegére bukkanok. Hát az volt... Ha nem lenne ilyen szomorú a felkészületlenség, az éretlenség, a rendezetlenség, paródiának tekinthettem volna. Lázálmaimban még most is előfordul, hogy kigyullad a piros lámpa, konferálnom kell, és nincs meg a papír, nem az a bejátszás indul el, a helyszín még nincs adásra készen. Mondom: lázálmomban! Szegény fiú az M1-en! Iszonyúan sajnáltam" - meséli Kertész Zsuzsa az M1 hírcsatornává alakulásáról. 

Forrás: Kertész Zsuzsa

"A precizitás magasiskolája volt a bemondói munka, ami persze csak akkor valósulhatott meg, ha a szerkesztők, a műszak hozzáértőn látták el a feladatát. Felkészületlen ember egy területen sem dolgozhatott. Anno egy hírműsorban vagy híradóban szerepelni egyenlő volt a szakma egyfajta csúcsával."

Máig azonosítják, ha megszólal
"Ha valaki bizonytalan benne, hogy én vagyok-e én, igyekszik kivárni, amíg megszólalok. A 'hangjáról felismerem, már láttam magát valahol', vagy 'Ez a hang! Jaj, de jó, hogy hallom a hangját! Én ezen a hangon nőttem föl!' jellegű megszólítások nem ritkák" - olvasd el a teljes interjút az Origón.