Nagyszerű, ám nem túl különleges dolog egy kiskutyát örökbe fogadni. Az arizoniai férfi is így gondolta, ám ahogy a "kiskutya" növekedett, egyre aggasztóbban kezdett viselkedni. 

A kiskutyaként örökbe fogadott állatka ahogy nőtt, egyre idegesebben viselkedett, nem tűrte a bezártságot. Ha gazdája a kocsiban hagyta, mindent összepisitl, és igazi szabadulóművész volt. A szomszédban például lakott egy németjuhász, akihez a kisállat átjárt játszani, ám amikor a gazdája ezt megneszelte, magasított a kerítésen. Ez nem okozott gondot az állatnak: simán átrágta magát   rajta, ha pedig gazdája leszidta, a szemkontaktust mindig kínosan kerülte.

A szonszédoknak végül elege lett, és kihívták az illetékes hatóságot, akik ahogy beléptek a kertbe, megkérdezték a tulajdonos: Ugye tudja, hogy ez nem egy kutya? A férfi azt válaszolta, ezt már egy ideje sejtette...

Neo egyébként egy olyan keresztezett farkaskutya, akiben több a farkasokra hajazó tulajdonság, mint a kutyákra. A szőrzete durva, a lábai hosszúak, és úgy is viselkedik, mint egy farkas. Ezért a tulajdonosa nem tarthatta meg: most egy speciális menhelyen tartják, ahol kedvére játszhat társaival. Mert játszani legalább annyira imád, mint kutyusok.