A tragikus veronai buszbalesetben 16 ember vesztette életét, tehetséges fiatalok és felnőttek. Országszerte és a határokon túl is megemlékeztek az áldozatokról. Egyikük a 16 éves futsaljátékos volt. Edzője és volt tanára nyilatkozott a fiatalról: igazi példakép volt. Legjobb barátja is ezt írta búcsúlevelében. 

A péntek este történt tragikus buszbalesetben 16 ember vesztette életét. Diákok és felnőttek haltak meg, akikre az egész ország emlékezett.  A hozzátartozók, barátok és ismerősök fájdalmára nincsenek szavak. Tehetséges fiatalok és felnőttek távoztak. Egyikük Simonffy Botond volt, aki 16 évesen a Dunakeszi Futsal Klub játékosa volt. 

Megemlékezők mécseseket gyújtottak a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére a Szinyei Merse Pál Gimnázium előttFotó: Csanádi Márton - Origo

Róla is megemlékeztek diáktársai és tanárai, csakúgy, mint a többi áldozatról. Edzője, Szabó Ferenc a Mokkában nyilatkozott a fiúról. "Csak szépet és jót tudok mondani róla. Osztálytársként, gyerekként, barátként, sportolóként, én úgy gondolom, nála jobbat nem lehet kívánni. Ha valakit példaképként lehetett gyerekek elé állítani, akkor őt igen"  – mondta az edző, aki egy rendezvényen volt, amikor a balesetről értesült, és mindvégig reménykedett, sajnos hiába. Az edző nemcsak Botonddal, hanem a fiú ikertestvérével is foglalkozott, aki nem utazott testvérével táborozni. Az edző megmutatta azt a búcsúlevelet, amelyet legjobb barátja írt Botondnak. "Szia, Kapitány, megint én vagyok. Nagyon hiányzol mindenkinek, nagyon szeret mindenki, és tudjuk, hogy te még itt vagy velünk. Lehet, hogy most itt ülsz mellettem, és éppen rám mosolyogsz. Itt vagy velünk, Kapitány, csak nem látunk.  A szívünkben is örökre megmaradsz. Kinek úgy, hogy legjobb barát, kinek úgy, hogy legjobb csapattárs, kinek úgy, hogy jó ember. Mindenkiből más és más jó dolgot váltott ki a jelenléted. Az, ahogy mosolyogtál, az, ahogy a pályán irányítottál, az, ahogy tanultál. Kiváló labdarúgó vagy, és leszel is ott fent.  Lehet, hogy a srácok nem látnak edzésen, de te ott vagy. Amikor diákolimpián voltunk, te voltál a csapatkapitány. Nem lepett meg senkit, mert a legjobb vagy, sosem adtad fel még akkor sem, amikor kilátástalannak tűnt a helyzet. Sohasem adtad fel. Te voltál a példakép, és nemcsak nekem, hanem mindenki másnak. Felnéztünk rád, és most is felnézünk.  Itt vagyunk, és szeretünk, nyugodj békében, Kapitány" – írta Botond legjobb barátja.