Úgy érzed, azonnal itt a vég? - Ez állhat a rettegésed hátterében

Life.hu

2020.12.02.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Időnként erős szívdobogás, mellkasi fájdalom, szédülés és ezzel együtt félelemérzés tör rád? Arra gondolsz, azonnal itt a vég? Valószínű, pánikrohamaid vannak vagy - ha ez gyakran előfordul - pánikbetegségben szenvedsz. Azonban mielőtt ebben biztos lennél, érdemes kivizsgáltatnod magad, hogy a fizikai megbetegedés lehetőségét kizárd. Ha bebizonyosodik, hogy a pániktól vannak a félelmetes tüneteid, akkor se hagyd, hogy eluralja az életedet a rettegés, fordulj szakemberhez. Nézzük, miről is van szó!

Mi is az a pánikbetegség?

A pánikroham átmeneti erős félelemérzet vagy rossz közérzet, jellemzően hirtelen támad és általában nem tart fél óránál tovább. Tüneteiben különbözik más szorongásos betegségektől: a pánikroham hirtelen csap le, látszólag nincs kiváltó oka. Azokat, akiknél a roham megismétlődik vagy súlyosan rettegnek egy újabb rohamtól, pánikbetegeknek hívjuk.

A pánikbetegség olyan pszichiátriai jelenség, amely váratlanul fellépő, intenzív rohamokban tör rá az emberre. A rohamok alatt megfigyelhető az irreális halálfélelem. A pánikbetegek szervezete közvetlen fenyegetéstől mentes környezetben és szituációban produkálja a "támadj vagy menekülj" ösztönös vészreakcióit. Fontos megfogalmazni, hogy a pániknak - ha nem is könnyen felderíthetőek - vannak előzményei, ilyen lehet a szorongás mellett a kimerültség és a stressz is kiváltó tényező lehet. Állhat a háttérben azonban egy anyagcserezavar is, amely elsősorban a szerotonin hiányával függ össze, éppen ezért a kezelésében a pszichoterápia mellett a gyógyszerek is segíthetnek.

Ha időnként erős szívdobogás, mellkasi fájdalom, szédülés és ezzel együtt félelemérzés tör rád, valószínű, pánikrohamaid vannak Forrás: Shutterstock

Ezek a leggyakoribb tünetek

- Rohamokban jelentkező légszomj, fulladás ("nem kapok levegőt") érzése.
- Gyors szívverés.
- Az önkontroll elveszítésétől, valamint a megőrüléstől való félelem.
- Szédülés, ájulásérzés.
- Hányinger
- Tájékozódási képesség elveszítése (hirtelen nem tudja, hol van), bizonytalanság, döntésképtelenség.
- Remegés, reszketés.
- Izzadás és/vagy hidegrázás, heves bőrpír, forróságérzés.

A tüneteket a legtöbb esetben halálfélelem kíséri, pánikroham esetén sokan számolna be arról, hogy úgy érzik, mindjárt itt a vég. Sokan az első pánikrohamnál úgy gondolják, egészen biztos, a szívükkel van valami komoly gond, és elsőként kardiológushoz fordulnak.

A pánikbetegség súlyos egészségügyi probléma a fejlett országokban. Általában a fiatal felnőttkorban keletkezik; a pánikbetegek körülbelül fele 24 éves kora előtt mutatja az első tüneteket. Statisztikailag a nők kétszer akkora valószínűséggel szenvednek pánikbetegségben, mint a férfiak, ami valószínűleg téves adat, csupán arról van szó, hogy a férfiak ritkábban vagy később fordulnak orvoshoz tüneteikkel. A egészséges emberek majdnem 10 százaléka is átél egy elszigetelt pánikrohamot egy évben és minden hatvanadik ember megtapasztalja pánikbetegséget életében.

Ha pánikbetegség tüneteit érzed magadon, fordulj szakemberhez!

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a fenti tünetek jelentkezésekor a legfontosabb, hogy orvohoz forduljunk. Mivel a pánikbetegség lelki, szellemi és testi tüneteit számos más, akár súlyos betegség (szívbetegség, cukorbetegség, neurológiai betegségek) is utánozhatja, ezért a diagnózis kimondása előtt feltétlenül alapos és szerteágazó kivizsgálásra van szükség. Ha bebizonyosodik, hogy pánikbetegséged van, a pszichoterápia nagyon sokat segíthet, szélsőséges helyzetekben - ha a beteg például az utcára sem mer kilépni, gyógyszereket - antidepresszánst és szorongásoldót - is fel szoktak írni, amelyeket azonban lehetőleg rövid ideig és csak orvosi felügyelet mellett lehet szedni, ugyanis függőség kialakulásához vezetnek.

Változtass a szokásaidon!

Ha kiderül, hogy pánikbetegségben szenvedsz, érdemes az életmódodat is némiképp átalakítani. A mozgás például bizonyítottan enyhíti a tüneteket, és az endorfin felszabadulásával mérsékeli vagy meg is szünteti a rohamokat. Fontos az egészséges táplálkozás és a vitaminok szedése is, valamint a káros szokások, alkoholfigyasztás, dohányzás elhagyása is. Sokaknál a reggeli kávé is hajlamosít a rohamra, ha ezt tapasztalod, mindenképp válts teára vagy koffeinmentes kávéra.

Fontos, hogy ne szigetelődj el!

Most, a kortonavírus-járvány alatt nem javasoljuk, hogy járj minél többet társaságba, de ha pánikbetegségben szenvedsz, semmiképp se szakítsd meg a kommunikációt a barátaiddal, szeretteiddel. Bár a személyes találkozást nem pótolja, de fontos, hogy mindennap beszélgess valamelyik online felületen valakivel.