Kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg egy Rómához közeli barlangban - jelentette be szombaton Dario Franceschini olasz kulturális miniszter.

"Rendkívüli felfedezésről van szó, amelyről az egész világ beszélni fog" - hangoztatta a miniszter. A maradványokat, köztük megkövült koponyákat, koponyatöredékeket, fogakat és egyéb csonttöredékeket Lazio tartományban, San Felice Circeo településen, Róma és Nápoly között félúton, a tengerparton fekvő Guattari-barlangban fedezték fel. "A már korábban előkerült két lelettel együtt immár 11 neandervölgyi maradványait találtuk meg, ami azt jelenti, hogy az egyik legjelentősebb lelőhelyről van szó a neandervölgyi ember története szempontjából" - magyarázta Franceschini.
Nyolc maradvány 50-60 ezer éves, a kilencedik, a legrégebbi 90 ezer éves lehet, de talán megvan 100 ezer éves is. Valamennyien felnőttek voltak, egyet kivéve, aki tizes évei elején járhatott - olvasható a közleményben.A Guattari-barlangban már 1939-ben talált egy tökéletes állapotban fennmaradt neandervölgyi koponyát Alberto Carlo Blanc antropológus. A 2019 októberében kezdett újabb ásatások során a barlang eddig feltáratlan részeit vizsgálták át, köztük azt a tavat, amelyet már Blanc is említett. Az ásatásokat vezető Francesco Di Mario szerint az újabb leletek arról tanúskodnak, hogy egy elég nagy neandervölgyi populáció élt a térségben.

Kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg egy Rómához közeli barlangbanForrás: AFP/Handout

A neandervölgyi alkotta az első igazi emberi társadalmat - hangsúlyozta Marion Rubini, a tartományi antropológiai szolgálat igazgatója. Az ásatásokon ezerszám találtak állatcsontokat is, köztük elefántok, orrszarvúk, óriásszarvasok, vadkecskék, barlangi medvék és őstulkok maradványait.

Archeológusok szerint a barlangban talált leletek alapján tökéletesen sikerült rekonstruálni a korabeli környezetet és klímát. A neandervölgyiek a ma élő ember legközelebbi rokonai, hajdan Európát, a Közel-Keletet, Közép-Ázsiát és Nyugat-Szibériát népesítették be. Negyvenezer éve haltak ki, talán mert nem tudtak alkalmazkodni a változó klímához, vagy mert kiszorította őket a feltörekvő modern ember.