A kellemetlen szájszag okozói

Okok és kockázati tényezők

A kellemetlen szagok oka általában kéntartalmú kémiai molekulákban rejlik. Ezek akkor keletkeznek, mikor a szájban élő baktériumok lebontják az elfogyasztott fehérjéket. A többi fontos faktor lehet még:

- Fogszuvasodás és ínybetegségek: ezek a rossz lehelet legfőbb okozói. Rendszeresen fel kell keresni a fogorvost. Ajánlott a napi kétszeri fogmosás, illetve étkezések után, a baktériumok szaporodását gátló fogkrémmel. Szájvízből az a jó, ami tartalmaz olajos és vizes alkotórészeket is, ami hatásosabb a kórokozók ellen, a kénes elemek pedig jobban oldódnak olajban.

- Dohányzás: ez az egyik leggyakoribb ok, főleg, mert ínybetegséghez vezethet. Aki csak teheti, hagyjon fel ezzel a káros szenvedéllyel.

- Étrend: sok ételtől lehet bűzös a száj. A legismertebb a fokhagyma, de az erős fűszereknek és egyes gyógynövényeknek is lehet ilyen hatásuk. Érdemes ezeket kiiktatni az ételekből.

- Szájszárazság: okozhatja betegség, lehet gyógyszer mellékhatása, vagy ha valaki egyszerűen csak nem iszik eleget. A sok folyadék kellőképpen átmossa a szájüreget, a cukormentes rágógumi pedig fokozza a nyáltermelést. A nyál segít semlegesíteni a baktériumok által kibocsátott savakat, illetve megelőzni a fogszuvasodást.

A bűzös lehelet miatt mindenki aggódik, de a rossz érzés néha elszabadult vadként tombolhat. Aki tisztában van vele, hogy szájszaga van, és tesz ellene, ott valószínűleg nem akkora a baj, mint gondolná. Általában azok közelében nem lehet megmaradni, akik vagy nem tudnak róla, vagy nem foglalkoznak vele. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a túlzott aggódásból pszichiátriai betegség alakul ki. A fiatal férfiakat érinti leggyakrabban és kapcsolódik a depresszióhoz is (egy jelentés beszámolt egy olyan betegről, aki négynaponta használt el egy teljes tubus fogkrémet kétségbeesésében). Aki bizonytalan, az kérdezze meg egy bizalmas barátját vagy közeli rokonát, hogy van-e alapja a félelmeinek.

Forrás: Medipress