gyilkosság háború kísértetváros tragédia háborús bűn katasztrófa szellem kísértet
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A lakatlan, pusztulásra ítélt helyektől a legtöbb embert kirázza a hideg. Különösen ha egy egész "szellemvárosról" van szó, pedig ilyenből meglepően sok létezik világszerte. Természeti katasztrófák, gazdasági okok vagy épp háborúk űzik el az embereket az otthonaikból, hogy máshol keressenek boldogulást, de az sem ritka, hogy az elpusztult településen lelik halálukat. A Life.hu most bemutatja a leghátborzongatóbb kísértetvárosokat.

Kövesd a Life.hu-t a Facebookon is!



1. Oradour-sur-Glane, a náci barbárság szimbóluma

A francia kisváros pusztulása talán a legmegrendítőbb, hiszen a nácik 1944 júniusában 642 embert mészároltak le itt. Eredetileg egy másik kisváros lakóit akarták meggyilkolni, ám a katonák rossz irányba fordultak egy kereszteződésben, és Oradour-sur-Glane-ben kötöttek ki. Amikor megérkeztek, összeterelték a lakosságot és a környékbeli tanyákon élőket a vásártéren, majd elválasztották a férfiakat a nőktől és gyerekektől. A férfiakat pajtákba terelték, lelőtték őket, majd rájuk gyújtották az épületeket. A nőket és a gyerekeket a templomba zárták és felrobbantották az épületet. Ezután végigjárták a házakat, és az otthon maradt magatehetetlen betegeket és időseket is lelőtték és felgyújtották a házakat. A vérengzést mindössze hatan élték túl, az ő beszámolóikból ismerjük a részleteket, egyebek mellett azt, hogy a férfiaknak a lábukra céloztak, így szinte minden áldozat élt még, amikor felcsaptak a lángok a pajtákban, menekülni azonban nem tudtak, hiszen megsebesítették a lábukat. A város azóta üresen áll, romos épületei máig a II. világháború borzalmait és a náci barbárságot szimbolizálják.

Forrás: AFP
Forrás: AFP

A képen a város romjai és az egyik túlélő, a 86 éves Robert Hebras látható

2. Kápolnapuszta, a magyar szellemfalu

A Fejér-megyei Kápolnapuszta lakói is a II. világháború alatt váltak áldozatokká. 1944 decemberében háromhónapos állófront alakult ki a falu környékén, ami azt jelentette, hogy a lakosság el volt zárva a világtól, illetve az ott élők ki voltak téve a szovjet katonák állandó zaklatásának és fosztogatásának. A helyzet 1945 márciusában vett tragikus fordulatot, amikor a szovjet katonák kivégezték a falu szinte összes férfi lakóját. Hogy mi vezetett a vérengzéshez, máig nem tudjuk pontosan, ugyanis a túlélők különbözőképpen emlékeznek vissza az eseményekre. Vannak, akik szerint egy falubeli megelégelte az állandó zaklatásokat és feljelentést tett a csendőrségen, amit aztán a katonák megtoroltak. Mások úgy tudták, hogy két civil ruhás magyar katona lőni kezdte a szovjeteket, és ez vezetett a falubeliek kivégzéséhez. A túlélők érthető módon nem szívesen maradtak a rémtett helyszínén, így elhagyták házaikat és a környező településekre költöztek. Mindössze néhány család maradt a faluban, ám az ötvenes években ők is elköltöztek. A falu utolsó lakója Farkas László volt, aki haláláig, 1980-ig egyedül élt a szellemfaluban.

Forrás: MTI/Varga György
Forrás: MTI/Varga György

A területen most bivalyrezervátum működik

3. Imber, a gyakorlótér

Az angliai Imber is elnéptelenedett a II. világháború alatt, ám lakói legalább nem az életükkel fizettek azért, mert rosszkor voltak rossz helyen. A városka lakói főként mezőgazdaságból éltek, és a 19. század óta természetes volt számukra a katonai jelenlét, ugyanis a Hadügyminisztérium akkor kezdett területeket vásárolni Imber közelében, hogy a katonák ott gyakorlatozhassanak. A szakemberek ugyanis felfigyeltek a település kedvező elrendezésére, ami igen alkalmassá tette volna arra, hogy a katonák éles helyzetekben tegyék próbára magukat a házak között. A hadsereg próbálta megszerezni a területet, de ezek a törekvések megmaradtak a tárgyalások szintjén. 1943 novemberében azonban fordulat történt: a kormány arra kötelezte a lakosokat, hogy negyvenhét napon belül hagyják el a települést, mert a hadsereg itt fog felkészülni a háború folytatására. Ekkor még azt ígérték, hogy a kilakoltatás ideiglenes, és a háború végeztével mindenki visszatérhet az otthonába. Minden bizonnyal ennek az ígéretnek köszönhető, hogy az imberiek különösebb ellenállás és zúgolódás nélkül átadták a várost. A háborúnak vége lett, a kormány azonban nem engedélyezte, hogy az egykori lakók ismét elfoglalják házaikat, így a város ma is lakatlan, ám meghatározott napokon a turisták látogathatják.

Forrás: Thinkstock
Forrás: Thinkstock

4. Belchite, a polgárháború mementója

Belchite mintegy 40 kilométerre fekszik Zaragozától, és barokk épületei még most is magával ragadják az arrajárót. A város ezeréves története során a lakosság többször volt kitéve háborús fenyegetésnek, míg végül a spanyol polgárháború okozta a vesztét. 1937-ben ugyanis a spanyol republikánus csapatok és Franco tábornok katonái a városban és környékén csaptak össze, és a két hétig tartó harcokban szinte teljesen lerombolták a települést, lakói pedig meghaltak vagy elmenekültek. A polgárháború után a tábornok úgy döntött, hogy a várost romos állapotban kell megőrizni, hogy mindig emlékeztessen a polgárháborúra. A túlélők ezért nem költöztek vissza a feldúlt településre, inkább új falut építettek a szomszédságában. Talán Belchite a legkevésbé tragikus utóéletű szellemváros, ugyanis a festői romok évente tízezer turistát vonzanak, és a filmesek is előszeretettel forgatnak a különleges díszletek között.

Forrás: Thinkstock
Forrás: Thinkstock

5. Agdam, a legfiatalabb szellemváros

Az Azerbajdzsán délnyugati részén fekvő Agdam alig húsz éve néptelenedett el, így talán a legfiatalabb háborús szellemváros. 1993 nyarán az örmény-azerbajdzsáni konfliktus során a közelben dúló harcok miatt mintegy húszezer embert telepítettek ki a városból. Ez igen szerencsés lépésnek bizonyult, hiszen nem sokkal később az örmények elkezdték bombázni a várost, majd elfoglalták és kifosztották. A lakosság a harcok után sem települt vissza, aminek jórészt az az oka, hogy a város ma is tele van aknákkal, ezért körülzárt katonai objektumként kezelik.
A fosztogatások azóta is folytatódnak, bár ma már nem igazán van mit elvinni a kihalt településről, a környékbeliek jórészt ingyen építőanyagért járnak oda.

Forrás: AFP
Forrás: AFP

Agdam területén készült korabeli fotó

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.