Mecsek, a legendák földje

2013.07.28. 0:07

A Mecsek csodálatos tájaival ideális úti cél, ám nem csak a természet érdemel figyelmet. Szinte minden sziklájához, barlangjához, forrásához és várromjához népmondák kapcsolódnak. Így amikor a turistautakat járjuk, tragikus sorsú szerelmesek, bukott hősök, gonosz várurak és legendás betyárok szellemei kísérik utunkat. A Life.hu bemutatja a legizgalmasabb mecseki mondákat. 
 

Megkövült nászmenet a Mecsekben


Ezért zeng a Zengő

A Mecsek legmagasabb csúcsa a népmonda szerint egy tragédiáról kapta a nevét. A történet szerint egy fiatal pásztor élt a hegy lábánál feleségével és karonülő kisfiával. Nagyon szegények voltak, a faluba szinte soha nem jutottak el, mert minden idejüket a hegyen töltötték a nyáj legeltetésével. Egy nap az asszony vigyázott az állatokra, és azon kesergett, hogy miért ilyen szegények. A hegy szelleme megsajnálta, megjelent előtte és elárulta neki a hegy titkát: minden virágvasárnap, a mise alatt megnyílik a hegytetőn a szikla és megmutatja mesés kincsét. Vehet belőle az asszony, amennyit csak akar, ám a mise végeztével bezárul a szikla és egy évig nem nyílik ki. Az asszony alig várta a virágvasárnapot, mászott fel a csúcsra, ahogy csak a lába bírta, karján vitte a kisfiát is. A szikla valóban megnyílt, és a hasadék annyi kincset rejtett, hogy káprázott bele az asszony szeme. Letette a gyerekét a hasadékban, ő maga pedig teleszedte a kötényét arannyal, ezüsttel, gyémánttal és drágakővel. Rohant ki, hogy a hasadék bejáratánál biztonságba helyezze a kincsét, majd újra megtölthesse a kötényét, ám amint kilépett a szabadba, megszólalt a mise végét jelző harangszó, a szikla becsukódott és magába zárta a kisfiát. Az asszony gazdag volt, ám legnagyobb kincsét, a gyerekét örökre elveszítette. Soha többé nem ment haza, eszelősen járta az erdőt és egyre csak zokogott, sikoltozott; ruháját ronggyá tépték a tüskék, kibomlott haja lobogott a szélben. Egész hátralévő életében így járta az erdőt, halála után pedig a szelleme folytatta az őrült ámokfutást. A fák megsajnálták, és vele zengtek. Szeles, viharos időben ma is hallani, ahogy zeng, morajlik a hegy, innen kapta a nevét.

Forrás: Wikipedia
A Zengő télen

Barna-kő, a betyártanya

A Sín-gödör bejáratával szemben található hatalmas sziklatömbhöz több népmonda is kapcsolódik. A ma Barna-kőként ismert szikla eredetileg a Sátor-kő nevet viselte. Ezt az elnevezést a benne található üregnek köszönhette, melyben a legendás mecseki betyár, Hatos tanyázott. Egy másik történet szerint az üreg szellemek tanyája volt, akik aranyat kalapáltak a sziklaodú mélyén, és éjszaka még a közeli faluban is hallani lehetett a hátborzongató kopácsolást. Arról is megemlékezik a népi legendárium, hogy a rácdúlás idején a falusiak ennél a kőnél álltak lesben, és kövekkel dobálták halálra a fosztogatni érkezőket. A Barna-kő bevonult a magyar irodalomba is, hiszen Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében Bornemissza Gergely és Gábor pap erről a sziklatömbről figyelték a török szultán seregének elvonulását.

Forrás: sandorson.hu
Mecsekszakál

Az elátkozott várkisasszony

A Magyaregregy közelében található Márévárhoz egy tragikus szerelem kapcsolódik. A legenda szerint Máré vitéz a Márévárban élt szép, fiatal feleségével, a Zengővárban pedig testvére, László volt a várúr. Egy nap a király háborúba hívta a katonáit. Máré indult is azonnal. Elbúcsúzott asszonyától és megeskette, hogy bármi történik is, hűséges lesz hozzá. László nem sietett annyira a csatába, viszont szorgalmasan látogatta magára maradt sógornőjét. Az asszony eleinte be sem engedte a várba, idővel azonban nagyon is élvezte a társaságát, olyannyira, hogy lánya született tőle. A lány már gyönyörű fiatal nővé serdült, mire Máré visszatért a háborúból, és mikor szembesült felesége hűtlenségével, elhatározta, hogy megostromolja a várat és rommá lövi. Az asszony és a lánya a pincébe menekültek a támadás elől, túl is élték az ostromot, ám a pince bejárata beomlott és nem tudtak kijutni. Az asszony halála előtt még elátkozta a lányát. Az elátkozott lány többféle alakban jelenik meg, és az törheti meg az átkot, aki megcsókolja bika, kígyó és varangyos béka alakban is. Állítólag egy vadásznak majdnem sikerült megváltani a szerencsétlen sorsú lányt, ám a varangyos békát képtelen volt megcsókolni, így a várkisasszony azóta is fel-feltűnik a környéken és várja a megmentőjét. Szintén Magyaregregy közelében található a Pénzvájó-hajlás. A néphagyomány szerint Márévár kincseit itt rejtették el. Az évszázadok folyamán sokan próbáltak a nyomára jutni, és a kincsvadászok vájták ki a hegyoldalt.

A szerelmes rablólovag

Pécstől északra találhatók Kantavár romjai. A tatárjárás után épült várhoz igazán vadregényes népmonda kötődik: a mohácsi vész után az elhagyott várban egy Kanta nevű rablólovag ütött tanyát. Kanta nem ismerte a családját, kisgyerekkorában öccsével együtt elrabolták, mindössze egy aranylánc és rajta anyja képe emlékeztette valaha volt családjára. Újonnan szerzett várában rejtegette rengeteg rablott kincsét, illetve a vidék legszebb lányát, akit családjától ragadott el abban a reményben, hogy jó pénzért eladhatja egy gazdag töröknek. A szerelem azonban keresztülhúzta a számításait: beleszeretett a lányba és mindent megtett, hogy viszonzást nyerjen. Hiába ostromolta azonban a lányt, annak a szíve már foglalt volt: kedvese a török ellen harcolt és nem akart hűtlen lenni hozzá. Egy este egy fiatal harcos kért szállást a várban. Kanta megengedte neki, hogy ott töltse az éjszakát. Hamarosan kiderült azonban, hogy ő a foglyul ejtett lány kedvese, aki véletlenül vetődött a várba és mit sem tud arról, hogy szerelme is a várban van. Másnap reggel tovább is indult, Kanta azonban megölette a Mecsek erdeiben egyik bizalmas emberével. A gyilkos magával vitte az ifjú gyűrűjét és nyakláncát, hogy ezzel bizonyítsa a tettét. A nyakláncon ugyanaz a kép volt, amit Kanta is őrzött az édesanyjáról, így tudta meg, hogy tulajdon öccsét ölette meg. Amikor a lány megtudta, hogy mi történt, hamarosan ő is követte a halálba szerelmét. Kanta mindkettejüket a vár tövében temettette el, ő maga pedig szétosztotta a kincseit és magányos remeteként élte le hátralévő napjait.

Városok, melyek eltűntek a föld színérőlhttp://www.life.hu/tested-lelked/20130715-ezoteria-es-rejtely-elveszett-varosok-lyonesse-lemuria-ciudad-blanca-teotihuacan.html Balatoni legendák nyomábanhttp://www.life.hu/tested-lelked/20130708-balatoni-legendak.html Tedd rendbe az életedet mátrix-harmonizációvalhttp://www.life.hu/tested-lelked/20130708-matrix-harmonizacio-judy-enekesnonek-es-damnak-jazminnak-is-ez-segit.html
Mecsekszerelemmondarejtélylegenda