A Life.hu sorozatában olyan híreket, történeteket vizsgálunk meg, amelyek nagy népszerűséget érnek el az interneten - ám cseppet sem biztos, hogy mindig (teljesen) igazak. Ezúttal a hazai termékek vonalkód általi beazonosításáról lesz szó.
Sokan szeretnének a boltokban magyar terméket vásárolni, és nem csak olyan fennkölt indokok miatt, mint hogy ezzel támogassák a hazai gazdaságot és a munkahelyteremtést. Sokszor jobb az itthon gyártott termék, pláne ha élelmiszer-ipari, és magyar alapanyagokból készül. Mégsem könnyű a vásárlók dolga ezen a téren, főleg manapság, amikor például egy nyugat-dunántúli város nevét viselő, évtizedek óta létező kekszet Lengyelországban gyártanak, egy amerikai tulajdonú multinacionális cég gyárában... Ezt az igényt felismerve több kezdeményezés is indult már, mindenféle logókkal és matricákkal, ezek egyike sem tudta azonban lefedni teljesen a magyar gyártású és tulajdonú termékek skáláját. Emiatt kelhetett életre egyfajta "népi mozgalomként" a vonalkód alapú azonosítás legendája, mondván, az biztosan rajta van minden terméken. Sőt, néhány éve még az ország egyik vezető politikusa is az 599-es számmal kezdődő vonalkódú árucikkek vásárlására szólította fel az embereket, hogy ily módon támogassák a hazai ipart.
Sajnos azonban ez a módszer sem megbízható. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy majdnem minden magyar termék vonalkódja ugyan 599-cel kezdődik, de nem minden 599-es kódú árucikk magyar. Ez a három számjegy ugyanis csak arról árulkodik, hogy az a cég, amely a vonalkódot rátette a termékre, melyik ország termékazonosító irodájában igényelte a gyártóazonosító számát. Tehát nem a gyártóról árul el információkat, csupán a csomagolóról, ami ugye eleve félrevisz a külföldről behozott, de itthon palackozott-dobozolt termékekkel kapcsolatban. Továbbá olyan külföldi tulajdonú cégek is bírhatnak ilyen számmal, akik a hazai alvállalatukat Magyarországon jegyezték be - például a két legnagyobb üdítőitalgyártó multi közül az egyik.
Ezen kívül más kivételek is jelzik a módszer megbízhatatlanságát. Az újságok és egyéb sajtótermékek vonalkódja ugyanis az egész világon 977-es számmal kezdődik, a könyveké 978-cal, függetlenül attól, hol és milyen tulajdonban készültek. De félrevisz a vonalkódos azonosítás akkor is, ha magyar termesztésű gyümölcsöt vagy zöldséget szeretnénk venni kilóra, ugyanis a súlykódos termékek száma mindig 28-cal kezdődik, akkor is, ha makói, akkor is, ha kínai hagymáról van szó.
Így hát olvasóinknak inkább más módszert ajánlunk, ha mindenképpen magyar terméket szeretnének választani. Ha nincs egyértelműen feltüntetve a csomagoláson az erre hivatott logóval, akkor bizony marad az apró betűk böngészése, esetleg az internetes keresés, mellyel néhány perc alatt utánanézhetünk az adott árucikkek mögött álló cégeknek.