Ki ne ismerné John Robert Lind történetét, aki 14 éven át dolgozott együtt kolléganőjével, Pat Maahsszal egy Minnesota állambeli barkácsáruházban. Ez persze még nem lenne nagy szám, ha a 34 éves férfi nem ejakulált volna fél éven keresztül a nő kávéjába. De ez történt...
A Huffingtonpost tájékoztatása szerint Maahs fél éven át érezte, hogy a kávéjának furcsa íze van, de nem tulajdonított neki túl nagy jelentőséget. 2014 augusztusában azonban rajtakapta a munkatársát, amint épp készült valamire.
A hírek szerint Lind letolt nadrággal állt a nő asztala előtt, a kávéja mellett pedig megpillantott egy kisebb tócsányi folyadékot. Ekkor állt össze a kép, hogy miért is volt olyan furcsa a megszokott fekete, és hogy valójában ez volt az az aroma, amit korábban mindig érzett. Ez a hír persze úgy terjedt el a világban, hogy a férfi fél éven keresztül élvezett a csészékbe, ennek ellenére miután a nő szexuális zaklatás miatt feljelentést tett, Lind a nyomozás során azt vallotta, hogy mindössze kétszer csempészett spermát munkatársa italába, illetve további négy alkalommal az íróasztalára és egyéb személyes tárgyaira ejakulált.
Maahs bírósághoz fordult, ahol azonban Johnt felmentették, mondván a szexuális zaklatás vádja egy, a minnesotai törvényekben lévő joghézag miatt nem állt meg a lábán. Mivel ugyanis nem valósult meg konkrét szexuális érintkezés, ejtették a vádat. Ez még nem jelenti azt, hogy Lind megússza az ügyet, nyilvános pucérkodás és közszeméremsértés vádjában május végén még elítélhetik.
A férfi a per során azt is elmondta, hogy tetteivel mindössze a nő figyelmét igyekezett felhívni magára, mivel már jó ideje szerelmes volt belé. Az ügy kapcsán felmerült bennünk a kérdés, hogy Magyarországon mit tehetnénk hasonló helyzetben, és hogyan érdemes eljárnunk, ha ilyesmi történik velünk, illetve a környezetünkben.
Mit mond a magyar jogrendszer?
Az Origo korábbi cikkéből kiderül, hogy érdemes a bennünket ért zaklatásról minél több egyértelmű bizonyítékot összegyűjteni és ezekkel együtt megtenni a feljelentést, mert a zaklatások számos esetben megelőzik a személyek elleni fizikai támadásokat. Az Alkotmánybíróság egyébként számos határozatában kifejtette, hogy az emberi méltóságból levezethető magánszférához való jog az állam általános védelmi kötelezettségének része.
A magyar jogrendszer 2008 januárja óta védi a zaklatás áldozatait; a zaklatás elkövetője bűncselekményt követ el, ami büntetőeljárást von maga után, és akár szabadságvesztéssel is büntethető. A magyar büntetőjogban a zaklatás fogalma elég összetett, több esetet lefed. Erről bővebben itt tájékozódhatsz.
A Btk. 222. § 1-es pontja szerint az, aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.