Az interjúztatók és a felettesek ellenfelet látnak a vonzó férfiakban, ezért kevésbé szívesen alkalmazzák őket - derül ki egy friss kutatásból, amely szerint viszont csapatmunka esetén az elöljárók szívesen vetnek be jóképű kollégákat.

Jóképűnek lenni nem minden élethelyzetben jelent kiváltságot, hiszen a mutatós férfiak csekélyebb eséllyel kapják meg az áhított munkát, mint átlagos társaik.

Forrás: Thinkstock

 

"A jó megjelenés olykor nem előny. Visszaüthet, amennyiben fenyegetésként érzékeli a másik fél" - fogalmazott Marko Pitesa, az egyesült államokbeli Marylandi Egyetem oktatója. Érdekes, hogy az eredmények szerint a férfi vonzerő nagyobb hatással bír ebben a kérdésben, mint a női szépség.

Amennyiben az interjúztató csapatmunkára keresett embert, előnyben részesítette ugyan a jóképű urakat, ám rögtön diszkriminálta őket, amint észrevette bennük a potenciális ellenfelet.

Az első kísérlet során 241 embert kértek meg, hogy internetes felületen értékeljenek fiktív jelentkezőket, akik mindannyian kitalált végzettséggel és munkatapasztalattal rendelkeztek. A férfiak férfiakat, a nők pedig nőket pontoztak. A fiktív karakterek Pitesa elmondása szerint némileg vonzóak, átlagosak, illetve valamelyest átlagon aluliak voltak, ami a külsejüket illeti.

A második kísérlet már laboratóriumi körülmények között zajlott, 92 fő bevonásával. A résztvevőknek egy kvízjáték résztvevőit jellett értékelniük példaválaszok és arcképek alapján. A diszkrimináció mindkét alkalommal hasonló módon jelent meg.

A harmadik kísérletnél állásinterjú-helyzetet szimuláltak, amelyben a férfiak nőkkel, a nők pedig férfiakkal ültek egy asztalhoz. Ekkor a jóképű urak kerültek előnybe.

Végül, a negyedik alkalommal pedig egy európai üzleti iskola valódi hallgatóinak képét használták fel a kutatók, s így is a már megszokott mintát tudták azonosítani.

"A vonzó férfiak mintha jobban értenék a dolgukat, ezért társaik részéről ésszerűnek tűnik az ellenük szóló hátrányos megkülönböztetés."