Élj őszintén!

Nem azt mondom, hogy azonosulj ezzel a mondással, de fontos, hogy a saját utadat járd, viszont soha ne más cipőjében. Túl sokan próbálták, próbálják, lefektetni és kijelölni az utat, amerre menned kéne. A szüleid, a tanáraid, a barátaid, talán még a párod is. Ez legtöbbször az, amerre nekik kellett volna, vagy kellene menniük, és szinte soha nem a tiéd.

Mindannyian jártunk már mások által kijelölt ösvényen. Tudnod kell, hogy

Sőt, a kritikájuk sem rólad szól. Róluk. Csupán rád vetítik a saját boldogtalanságukat, meg nem élt vágyaikat, sikertelenségeiket és tehetetlenségüket. Arról aztán nem is szólva, hogyha a kritikával megpróbálnak leértékelni, akkor sajnos még a jó szándék is megkérdőjelezhető.

Magadban és a sorsodban azonban hinned kell, mert ha nem engeded, hogy a sorsod vezessen, akkor viszont hurcolni fog.