Magába húz az örvénylő kékség - Hantai Simon kiállításán jártunk

2014.06.01. 12:59

A Biatorbágyon született, Franciaországba áttelepült művész 1960-ban készült nagyméretű munkája, az M.A. 5 (Mariale 5.) tavaly 500-700 ezer eurós becsértékkel indult és heves licitcsata után ennek többszöröséért, 2.464.000 euróért (kb. 740 millió forintért) kelt el. A Mariale-sorozat egy másik darabja, Hantai sok más izgalmas festményével együtt, most Budapesten látható.

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum elsőként rendezett Magyarországon átfogó, a teljes életművet bemutató tárlatot Hantai Simon műveiből. Ha tudni szeretnéd, hogy ki az a nemrég elhunyt kortárs magyar festő, akinek legdrágábban kelnek el a képei, akkor ne hagyd ki ezt a tárlatot - egészen augusztus végéig megtekintheted! 

Azt csak csendben jegyzem meg, hogy nem is kell különösebben érteni a kortárs művészethez - a képek mégis hatni fognak rád. A kiállításon időrendben haladhatsz végig a művész jól elkülönülő korszakait bemutató termeken. 

Forrás: Ludwig Múzeum

Először megismerheted a még itthon készült, ifjúkori alkotásait - ebben az időben többnyire a meztelen emberi test ábrázolására törekedett. Az ötvenes évek Párizsa a szürrealizmusra irányította a figyelmét, színpompás és az utolsó ecsetvonásig tökéletesen kidolgozott képeire ekkor már felfigyelt a francia művészvilág, Hantai Simont André Breton költő karolta fel.

Forrás: Ludwig Múzeum

A következő kép a csodás Mariale-sorozat egyik darabja, magyarul Máriás-képekként emlegetik. Az elnevezés onnan ered, hogy a keresztény kultúrában Szűz Máriát hagyományosan kék köpenyben ábrázolják. A festő magyar költőbarátja, Juhász Ferenc szerint viszont ennek a korszaknak a művei Hantai "édesanyja kék svábkötényének redőiből, mint ősképletből eredeztethetők."

Az 1960-as évek Hantai legjelentősebb korszakának tekinthető, ekkor készült el az a kép is, amely egy 2013. decemberi aukción az eddigi legmagasabb összegért kelt el, amelyet magyar kortárs festményért fizettek. Természetesen itt, cikkméretben nem ugyanolyan az élmény, mintha a tárlaton a hatalmas vászon elé állsz, és hagyod, hogy úgy szippantson be az alkotás, mintha a világűrre nyíló ablak lenne.

Forrás: www.kalmanmaklary.com

A következő korszak arra irányítja a figyelmet, hogy a 20. században milyen szoros a kölcsönhatás a festészet és a rokon művészeti ágak, például a textilművészet között. A művész magyarázata szerint figyelme a festett felületektől elfordulva a festékkel keretezett fehérek felé fordult. Ekkorra már tökéletesítette hajtogatás-technikáját (pliage-technika) - Hantai vásznait festés előtt mesterségesen hajtogatta-gyűrte, hogy a festészet három dimenziós, térbeli voltát hangsúlyozza.

Forrás: Ludwig Múzeum

Utolsó képünkön az idős művész kiteljesedett absztrakt expresszionizmusát csodálhatjuk meg. Tiszta formák és színek jellemzik - élőben úgy vibrál a kép, mit egy show-műsorban a ledfal.

Forrás: www.kalmanmaklary.com

 Egy szubjektív élménnyel zárnám a beszámolómat. A kiállításról feltöltődve távoztam - nem maradt szikrányi kétségem sem afelől, hogy jelentős képeket láthattam, sőt, a tárlathoz kapcsolódó vetítéseken a művész gondolatait is megismerhettem a vele készült riportfilmekből. Nem éreztem úgy, hogy a kortárs művészet nem érthető. A képek hatnak - a katarzis nem marad el.
Kellemes kikapcsolódást és műélvezetet kívánok!

 

Hantai SimonfestménykiállításképzőművészetkortársLudwig Múzeum