Gyilkosság történt a Muskotály utcában

2018.11.19. 17:10

Brutális fejszés gyilkosság történt egy budai kis utcában 85 évvel ezelőtt. Egy jó nevű család egyik tagját ölték meg, aki egy neves, Kossuth-díjas vegyész professzor első felesége volt. Hamar kiderült, ki tette, de az a mai napig nem világos, miért támadt rá asszonyra, aki nagyon szerette őt.

1933. november 16-án, csütörtökön délután jelentették be a rendőrségen, hogy gyilkosság történt a Muskotály utcában. Az áldozat az ország egyik legnevesebb, Kossuth-díjjal is kitüntetett vegyész professzorának első felesége, akitől évekkel korábban elvált, és aki utolsó éveiben egy szerény, régi bútorokkal berendezett házban lakott. Z. Gézáné, Heinrich Johanna maga is híres család leszármazottja volt. Rokona Heinrich Gusztáv irodalomtörténész egyetemi tanárnak, akinek a könyveit is megörökölte. Johannára a hatalmas könyvespolc előtt álló kanapén találtak vérbe fagyva, egyértelmű volt, hogy fejszével verték agyon.

(a gyilkos) leírhatatlan kegyetlenségétől a rendőrorvos is megborzadt a helyszíni szemlén. Itt nem alkalmazható az a kifejezés, amely megtalálható a legtöbb gyilkosság jegyzőkönyvében: a felismerhetetlenségig összeroncsolva. (...) nincs két centiméternyi csont rész, amelyet fejszecsapásaival ne tört volna össze.

- olvasható az Est 1933. november 18-ai számában.

A tetthely, Z. Gézáné otthonaForrás: Az Est

A gyilkosság után a tettes ledobta a véres fejszét, amit a detektívek megtaláltak a szobában, majd kinyitotta az ablakot és a kerten keresztül elmenekült.

Ki tehetett ilyet?

Amikor a rendőrök ellepték a házat, hatalmas rendetlenséget találtak. A szomszédoktól megtudták, hogy a háromból két szobában húzta meg magát az áldozat, egy másikban pedig egy villanyszerelő lakott. Először arra gondoltak, hogy rablógyilkosság történt, mert minden fiókot kihúztak a házban és minden szekrénynek kinyitották az ajtaját. Úgy tűnt, mintha egy ismeretlen betörő kifosztotta volna a házat és megölte volna a lakóját, de mivel nem tűntek el értékek, ezt elvetették. Aztán egy rejtélyes vallomás mindent megváltoztatott. Nem sokáig maradt kérdéses, ki tehetett ilyet egy lecsúszott méltóságos asszonnyal.

A lélek kifürkészhetetlen titkai

Z. Gézának és Johannának három gyereke született. Egyetlen lányuk apáca lett Kalocsán, középső fiuk katonatisztnek készült a Ludovika Akadémián, legkisebb fiuk, Dénes pedig középiskolába járt. A 15 éves gyerek 1933 márciusáig az anyjával lakott és a Szent Imre herceg úti gimnázium diákja volt. Ezen a tavaszon a fiút egy bírói ítélettel elvették az anyjától, ami után az apjához költözött, de itt sem maradt sokáig, mert a neves egyetemi tanár elküldte egy mezőtúri református gimnázium internátusába. A nyomozók kiderítették, hogy amíg együtt laktak, az apja állandóan hergelte a fiút az anyja ellen, akit dögnek nevezett új feleségével együtt. Amikor az anyjával lakott, akkor meg az anyja mondta házasságszédelgőnek a híres vegyészt. Eközben a fiút idegesítette az anyja közelében élő, hozzá közelálló villanyszerelő, akit nem tartott méltónak Johannához. Az is kiderült, hogy a gyerek sokszor lyukas ruhában járt és a lelki fejlődésével sem törődtek.

Törzsök Károly szobrászművész Z néről mintázott Szenvedés című szobraForrás: Az Est

Az asszony nem törődött azzal, mit csinál a gyerek, mit olvas, mivel foglalkozik. Egyetlen gondja az volt csupán, hogy ne lábatlankodjék otthon a kis gimnazista. Magam is gyakran láttam, hogy télen a hidegben sétál vagy biciklizik. Ezek a dolgok szerintem bizonyos gyűlöletet fejlesztettek ki Z. Dénesben édesanyja iránt. Nem csinált titkot abból, hogy anyja életmódját helyteleníti, sőt, meg is említette, hogy képes lenne megölni az anyját. De ezt a kijelentését senki sem vette komolyan

- idézi a gyerek gyámjának, apja jogi képviselőjének, dr. Greguss Andor ügyvédnek a szavait Szabó László: Bűnügyi Múzeum című könyve.

Mégis komolyan kellett volna venni, ugyanis Dénes volt az, aki megölte a saját édesanyját, amit egy levélben meg is írt az apjának. Egész csütörtökön keresték a gyilkos kamaszt, végül előkerült. Az osztrák határig jutott. Meggondolta magát, nem menekült el. Dénes vállalta a felelősséget. De vajon miért tett ilyet?

Forrás: Az Est

Kiss Józsefné, az egyetemi tanár házvezetőnője és a gyerek régi dajkája arról beszélt a detektíveknek, hogy amikor a kamasz fiú az apjánál lakott, gyakran panaszkodott anyja nyers modorára.

Olyasmit is mondott, hogy más fiú milyen boldog, nyugodtan szeretheti az anyját, az otthonában otthont talál, neki viszont folyton differenciái vannak az édesanyjával, az anyja otthona az ő számára nem lehet otthon

– olvasható a Bűnügyi Múzeumban.

Ez lenne az indíték és valóban nyers lett volna vele Johanna? A szomszédok és a villanyszerelő is másnak ismerték meg az asszonyt. Az áldozat környezetében mindenki azt állította, hogy az asszony mindig kedvesen viselkedett a fiával, sőt, nagyon várta haza. Élete utolsó napján sem lehetett ez másképp.

A gyilkosságig vezető út

Azt, hogyan fogadta az anyja Dénest, csak a 15 éves kamasz elmondásából tudhatjuk. A gyerek azt állította, hogy Johanna küldött neki pénzt Mezőtúrra, hogy szálljon fel a budapesti vonatra, mert beszélni akar vele. Kedden este érkezett meg a fővárosba, de nem akart rögtön hazamenni, ezért beült egy moziba. Éjjel dörömbölt az ajtón. Az anyja először nem akarta beengedni, csak akkor nyitott ajtót, amikor bekiabált, hogy ő az.

Beszélgetni kezdtünk. Megvetette nekem az ágyat és lefeküdtem. Másnap reggel korán ébredtünk. Délelőtt bejött a László nevű villanyszerelő, beszélt anyámmal. Később velem is beszélt. Engem mód felett bosszantott, hogy – azt kell mondanom – szinte apai hangon szólt hozzám. Erre azt gondoltam magamban: milyen jogon turkál ez az ember az én legbelsőbb dolgaimban? Kérdezgetett, de én nem is válaszoltam neki

– olvasható a gyilkos bírósági vallomásában Szabó László könyvében.

Az anyagyilkos az ablakon keresztül menekült el a helyszínrőlForrás: Az Est

Ahogy a villanyszerelő elment, a fiú szemrehányóan fordult az anyjához. Azt kérdezte, miért találkozik ilyen alakokkal, amikor ő méltóságos asszony. Erre az anyja legyintett mondván, semmit sem tud az életről, ő a népkonyhán kénytelen enni, mert a volt férje nem gondoskodik róla. Vitatkozni kezdtek.

Azt mondta nekem, hogy az élet nem abból áll, amit én képzelek, a pénzért nagyon keservesen meg kell dolgozni. Erre én azt mondtam neki, hogy ő akkor is méltóságos és tartani kell magát.

Késő estig vitatkoztak, mikor végre lekapcsolták a villanyt. Dénes a harmadik szobában feküdt le, anyja a másodikban. A fiú szemére nem jött álom. Felkapcsolta a villanyt, hogy könyvet olvasson, de annyira ideges volt, hogy inkább becsukta a kötetet. Vallomása szerint nem sokat aludt ezen az éjszakán.

Valami irtózatos düh támadt bennem, hogy hogyan ereszkedhet le ennyire, mert szerintem ezek a munkás külsejű emberek csupa tolvajok, rablók (...). Ekkor szörnyű elhatározás érlelődött meg bennem. Felugrottam az ágyból és átmentem a másik szobába. Ott a kezem ügyébe akadt egy fejsze, ami ki volt készítve aprófa hasogatásra...

A gyilkos kamasz számtalanszor lecsapott az anyjára, akinek esélye sem volt arra, hogy kivédje a támadást. Amikor kimászott az ablakon, már nagyon bánta, amit tett. Tárgyalása, amely 1933 decemberében kezdődött gyorsan lezárult. A bíróság három év három hónap fogházbüntetésre ítélete a gyilkos kamaszt.

A soproni gyilkos kamaszok

A 15 éves anyagyilkos ügye kiemelt ügy volt a Horthy-korszakban, ami sokáig foglalkoztatta a közvéleményt. Különösen amiatt, mert egy gyerek volt a tettes. Akárcsak Sopronban, az Anger-réti lőtéren, ahol 2012. április 17-én két holttestet találtak, a nyomozás szálai pedig három középiskoláshoz vezettek. Az ő történetük viszont más, mint Dénesé. Ők mind kiegyensúlyozott, teljes családban nevelkedtek. De akkor miért döntöttek úgy, hogy gyilkolnak? És pontosan hogyan sikerült őket elkapni? A soproni lőtér gyilkosság részleteit mutatta be november 16-án 22.10-kor a Life TV Kiemelt ügyek Kovács Noémivel című műsora.

 



gyilkosságKiemelt ügyek Kovács Noémivel