Az idei Sziget fesztivál egyik legértékesebb előadója Jane Goodall volt

2019.08.09. 13:00

Az idei Sziget egyik legnagyobb sztárfellépője egyértelműen a 85 éves angol etológus, antropológus, primatológus, Jane Goodall, aki a csimpánzok szociális és családi életének kutatásával került a köztudatba. Emellett az ENSZ béke hírnöke és a Jane Goodall Intézet, valamint a tanzániai Gombe Nemzeti Park igazgatója is.

Már egészen kisgyermekkorától kezdve komoly érdeklődést mutatott az állatok iránt, 10 évesen döntötte el, hogy Afrikában fogja kutatni a csimpánzokat. Persze a legtöbben kinevették emiatt, de édesanyja támogatta lánya álmát. Azt tanácsolta neki, ha valóban ezt szeretné csinálni, dolgozzon keményen és ragadjon meg minden lehetőséget. Jane így is tett, 23 évesen dr. Louis Leakey alkalmazottja lett és Kenyába utazott. Végül ez vezette el a 60 éven át tartó hivatásához, a csimpánzok tanulmányozásához.

Egy 1986-os konferencián ébredt rá, hogy a csimpánzok élőhelye veszélyben van az esőerdők kiirtása miatt. Ekkor döntött úgy, hogy a környezetvédelem mellett is ki kell állnia. Felismerte, hogy a csimpánzokon úgy lehet a leghatékonyabban segíteni, ha az élőhelyükkel szoros kapcsolatban álló szegénységben élő embereknek nyújtunk segítséget.

Jane GoodallFotó: Margitay Klára

Jane Goodall csütörtöki nagyszínpados, röpke 10 perces beszédét egy délelőtti, hosszabb beszélgetés előzte meg. Ennek keretében bővebben beszélt a klímaváltozás hatásairól, a környezetvédelem egyéni felelősségéről és természetesen a majmok szociális életéről.

Tégy meg mindent önmagadhoz képest  

Goodall szerint az apró változtatásokkal is rengeteget tehetünk Földünk jövőjéért. Nézzük meg, hogy miből készült az adott étel – gondolunk itt például a pálmaolajra –, az elkészítése során érte-e a termelőket, állatokat vagy a környezetet kegyetlen kizsákmányolás. Senkit sem buzdít arra, hogy környezetvédő aktivista legyen, csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy ha mindenki csak annyit tenne meg, amennyit a maga módján képes megtenni, a pozitív változás globálisan érzékelhető lenne. Hozzátette még, hogy a fejlettebb országoknak több feladatuk van, hiszen több lehetőség áll rendelkezésükre.

Fotó: Margitay Klára

Az egyik legnagyobb problémának egyébként a pazarlást tartja. Szerinte sok olyasmit veszünk, amire igazából nincs is szükségünk, ezzel pedig nehéz lenne vitába szállni. Fontosnak tartja az egyéni hozzáállást, a példamutatást, és ezek révén az egyéni felelősségvállalást a környezetvédelem tekintetében.

Saját bevallása szerint sajnos ő is szennyezi a környezetet azzal, hogy rengeteget utazik repülővel, mivel évi 300 napot van úton, hogy eljuttassa üzenetét a világ minden pontjára.

Goodall optimistán tekint a jövőbe. Nem engedi, hogy a sötét gondolatok hassanak rá, épp ezért csak a jóról beszél, a pozitív történeteket keresi, és ezeket adja át.

Fotó: Margitay Klára

Legnagyobb bizodalma a fiatalokban van, akik szerinte a jövő reményét jelentik. Ők azok, akik ha megértik a problémákat, képesek tenni azért, hogy megváltoztassák a világot. Ennek szellemében indította útjára a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, amelynek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket. Erről bővebben a Jane Goodall Intézet oldalán olvashatsz.

Mindenkinek megvan a saját gondolata arról, hogy mi van a halál után: van valami vagy nincs semmi...  

Próbálja úgy élni élete minden napját, hogy a lehető legtöbb jót tegye. Előadásokat is azért tart, hogy erre inspirálja az embereket.

Elmondta, hogy sosem fogja feladni, a maga módján harcolni fog egy szebb befejezésért. A beszélgetést és a rövidebb előadást is ugyanazzal a mondattal zárta, ami már-már a védjegyévé is vált:

„Együtt képesek vagyunk rá, együtt meg tudjuk csinálni!”

Kattints a képre, és nézd meg a galériánkat:

Fotó: Margitay Klára
Jane Goodallklímaváltozáskörnyezetvédelemfőemlős kutatósziget 2019ENSZ