Közeleg a könyvhét és ez alkalmat ad arra, hogy körbenézzünk, mi is olyan szórakoztató a kortárs magyar irodalomban. Találtam egy kissé szubjektív, ám annál ütősebb szempontot - a fiatal magyar költők és írók helyesek, cukik, szexisek. Négyükkel személyesen is találkozhatsz, ha kilátogatsz a 85. Ünnepi Könyvhétre - a dedikálások időpontját feltüntettem a szerzők neve mellett. Jó szórakozást kívánok!

Baksa-Soós Attila

Forrás: Wikipedia

Született Budapesten, 1972. május 24-én. 

Magyar író, költő, zenész, építész. Írásait az alábbi művészneveken is publikálja: Felhőjáró Sokcsillagos Írókéz, Frank Cloudwalker, Skystep. Tagja a Szépírók Társaságának. Művészcsalád sarja, felmenői között számos képzőművész és egy színész is található. Külsején mindkét művészeti ág nyomot hagyott - igazi igéző betyár tekintete és kifinomult arcvonásai vannak. Kortárs német lírát és angol prózát fordít. Könyveit java részt saját maga illusztrálja. Írásai megjelentek már többek között az Élet és Irodalom, American C, Wan2, Crossroad és a Lángoló Gitárok oldalain. 2013-ban Honoluluban, a tiszteletbeli magyar konzul meghívására tartott irodalmi estet a Hawaiion élő magyar közösségnek. Rocklitera címmel irodalmi-zenés műsort vezet az Open Air rádióban. Az építészet zenéje című esszésorozatát az MR2 Petőfi rádióban hallhatod.

Simon Márton

Forrás: www.fidelio.hu

Született Kalocsán, 1984. április 14-én.

Költő, műfordító, szerkesztő. Tagja a József Attila Körnek, a Slam Poetry mozgalom meghatározó alakja, több nagy sikerű verskötet (például a Polaroidok) fűződik a nevéhez, amelyben a nagyvárosi szorongásról olvashatunk hatásos képekben megfogalmazott sorokat. Igazi cool pasi, az a típus - a rosszfiú - aki minden nő életében bekövetkezik egyszer. A pályatárs így ír róla: "A legelső vers végén egy zuhanó gépet talál az olvasó. A gépben egy alvó utast, az utas fejében egy álmot, ami nem derülhet ki soha. A kép romantikus és leleplező: ezek a versek tele vannak szenvedéllyel, pedig látszólag semmi nem áll messzebb tőlük, mint a romantikusság. Inkább tűnnek nagyon szomorú és nagyon pontos blogbejegyzéseknek. Vagyis őszinték, mint egy napló, de olvasókhoz beszélnek. Mindenkihez, aki maradt már egyedül. Aki Simon Márton verseihez fordul vigasztalásért, nem csalódik. Éppen azt fogja kapni tőlük, amivel át lehet vészelni egy magányt: igen, ez most ilyen. Meghalt egy anya. Elmúlt egy szerelem. Volt, nincs. Igen, most üresség van. De ez az üresség jó, most éppen ez kell, mert enélkül nincs jövő. Márpedig jövő igenis van. Erőt és tartást kap az olvasó ezekből a versekből. Segítenek élni."

Bene Zoltán - (Dedikál: 2014. június 14., szombat - Vörösmarty tér)

Forrás: Wikipedia

Született Kecskeméten, 1973. április 8-án.

A Szegeden élő író igazi bölcsészutat járt be, könyvtárosnak és művelődésszervezőnek tanult, jelenleg a filozófia doktora címet szerzi meg. Komoly, céltudatos férfiú, széles homloka rendkívüli intelligenciájáról, kissé dacos szája érzékenységről árulkodik. Tagja a Fiatal Írók Szövetségének csakúgy, mint az Írószövetségnek, a József Attila Körnek és a Magyar Pen Clubnak. Csongrád megye nagyra értékeli íróját, amit a következő idézet is igazol: „Gyakran kérdezik pestiek, történik-e olyan irodalmi esemény Szegeden, ami nem lehetne máshol, amiről az ember elhiheti, hogy a Napfény Városának sajátja, úgy, mint a Kárász utca, a Boszorkány-sziget vagy éppen az Anna-kút. Tehát nem máshonnan importált rendezvény, a road show egyik állomása, ahol a helyi erő megpróbálja feltenni azokat a kérdéseket, amelyek a fővárosi kocsmákban még nem hangzottak el. Ilyenkor először a Kultúrcsempész Sínbusz Fesztivál juthat a válaszoló eszébe, amelyet Orcsik Roland és Kollár Árpád évek óta kitartóan szervez, másodjára pedig a sokkal csendesebb, kevesebb pálinkával és zenével zajló Bene Zoli-könyvbemutatók. Az utóbbi főként annak köszönhető, hogy Bene Zoli Szeged-történeteket ír. Farkascseresznye című, legújabb regényét 2013. október 30-án mutatták be a Millenniumi Kávéházban. A termékeny szerző minden évben egy-egy új prózakötetet helyez el a helyi kánonban. Mert Bene Zoltán mintha elsősorban Szegednek írna, mint ahogy a SzegediLap szerkesztőjeként is a helyi értékekért dolgozik.”

Bartók Imre - (Dedikál: 2014. június 14., szombat - Liszt Ferenc tér)

Forrás: www.kulter.hu

Született Budapesten, 1985-ben.

Esztéta, kritikus, író. Sikeres prózakötet (Fém) és regény (A patkány éve) megjelentetése is fűződik a nevéhez, utóbbi egy trilógia első része, melynek további kötetei idén és jövőre jelennek meg. Lebilincselő alkat - ha fekve olvasol, egészen biztosan az ágyhoz szögeznek a sorai, melyeket sok esetben akár thrillerként is élvezhetsz. Kár hogy nincs olyan kifejezésünk, hogy a "A végzet férfija" - mert ő lenne az! Egy írásának elejét idézem, amely a lelkiismeretről szól. "Hölderlin a Patmosz című versének korai változatában azt írja: 'Unendlich hin zerstreut das Lebendige Gott' [Végtelenül szórja szét az élőt az Isten]. A későbbi változat így hangzik: 'Unendlich hin zerstört das lebendige Gott' [Végtelenül pusztítja az élőt az Isten]. Mivel két-három betű átírásával ennél drámaibb 'hangsúlyváltást' aligha eszközöltek a világirodalomban, felmerül a kérdés, mi játszódott le a két változat létrejötte között. A következő történt. Hölderlin egyik éjjel megírta az első változatot, majd nyugtalan álomba merült. Amikor felébredt, egyedül érezte magát. Kilépett a szobájából, lement a lépcsőn, kiment az utcára, de sehol sem talált senkit. A város idegennek tűnt. Nem emlékezett rá, hogy itt hajtotta volna álomra a fejét. Ekkor megjelent mellette egy angyal. Három méter magas lehetett, rovarfejéből kidülledt két hatalmas rovarszeme. Bíbor talárt viselt, és barátságosnak tűnt. Hölderlint nem lepte meg az eljövetele, és engedte, hogy vezesse őt..."A befejezést itt olvashatod! 

Áfra János - (Dedikál: 2014. június 13., péntek - Vörösmarty tér)

Forrás: www.litera.hu

Született Hajdúböszörményben, 1987-ben.

A Debrecenben élő költő Móricz Zsigmond ösztöndíjas, a KULTer.hu alapító szerkesztője, az Alföld, a Prae.hu, a Szkholion munkatársa, a József Attila Kör elnökségi tagja. Glaukóma című kötetéről elismerően nyilatkoztak a kritikusok. Tekintete és testtartása lobogó tűzről és kemény férfiasságról árulkodik. Vele lehetne kihúzni egy teljes telet egy behavazott tanyán, egészen biztosan megoldaná, hogy átvészeljük az erőt próbáló hónapokat. A kérdésre, hogy szerinte milyen a jó könyv, így válaszolt: "Szerintem nem feltétlen az a jó könyv, amelyik 'letehetetlen', a szó legszorosabb értelmében. Az igazán jó könyveket emészteni kell, órákig, napokig, olykor hetekig is egy-egy részletet, mert megállásra késztetnek, valamit felborítanak, átértelmeznek bennünk." Arra pedig, hogy milyen téma inspirálja leginkább írásra, így: "Az örömöket követő csalódások, a félelmek; az elengedés; a dolgok, amikről nem én döntöttem. A második, még készülő könyvem címe valószínűleg Két akarat lesz, hisz végső soron az emberi kapcsolatok mindig erről szólnak: kétféle vágy ütközéséről vagy egyesüléséről, majd a szétválásról."

Kántás Balázs - (Dedikál: 2014. június 13., péntek - Vörösmarty tér)

Forrás: www.irodalmijelen.hu

Született Budapesten, 1987. szeptember 7-én.

Költő, műfordító, irodalomkritikus, szerkesztő. Több szakmai elismerés birtokosa, többek között a FISZ, a Magyar PEN Club és a József Attila Kör tagja. Felvételt nyert a Magyar írószövetségbe is, amelynek egyik legfiatalabb tagja. Ifjú korához képest már számos kisebb-nagyobb szakmai elismerésben, irodalmi díjban is részesült, 2011-ben többek között kritikusi tevékenységéért Pro Scientia Aranyéremmel jutalmazták, nemzedékének egyik markáns, jelentékeny képviselőjévé lépett elő mind szépirodalmi szerzőként, mind pedig irodalomkritikusként. Bár a kép alapján azt hinnéd, fő specialitása a psziché mélyebb bugyrainak méricskélése, ez csak a fotós beállítása. Érzékeny kedves fiú - persze csak addig, míg nem mutatod meg neki az éjjeli szekrényedben lapuló kéziratot...

Csehy Zoltán 

Forrás: www.barkaonline.hu

Született Pozsonyban, 1973. november 26-án. 

Költő, műfordító, a Kalligram folyóirat főszerkesztője, a pozsonyi Komenský Egyetem magyar tanszékén tanársegéd. Az újlatin költészet magyarországi fogadtatásával foglalkozik. Igazi nyelvzseni, latin, görög, szlovák, cseh, olasz nyelvből fordít. Irodalmi tevékenysége meglehetősen sokrétű: költőként vált ismertté, majd számos műfordításkötete látott napvilágot. A felvidéki szépfiú szabályos vonásai és jókedvű mosolya arról árulkodik, hogy nem csak fordítója, de műértő alkalmazója is a testi szerelem művészetének. Magyarította többek közt az ókori erotikus költészet gyöngyszemeit, Martialis epigrammáit, Sztratón epigrammáskötetét, Antonio Beccadelli Hermaphroditus című legendás verskötetét, illetőleg külön könyvben tette közzé Francesco Petrarca latinul írt költeményeiből készített valogatását és fordítását, amely az Év Könyve díjat is elnyerte.