Újabb része látható Róma rejtélyek övezte földalatti bazilikájának

bazilika restaurálás földalatti Róma
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Páratlan szépségű faldekorációk keltek életre Róma egyik ókori földalatti bazilikájában, amelyet a restaurálás után kedden mutattak be a sajtónak – tudatta Sárközy Júlia, az MTI tudósítója.

Daniela Porro, az olasz főváros rendkívüli régészeti intendánsa Róma egyik legvarázslatosabb és legtitokzatosabb ókori épületének nevezte a Porta Maggiore egykori városkapunál található antik csarnokot, amelyet a "rejtélyek bazilikájaként" is emlegetnek.

Az eredetileg is a föld alatt épített és évszázadokon át pusztulásra ítélt pogány bazilika helyreállítása 2000-ben kezdődött el, 2015-ben megnyitották a látogatók előtt, de a restaurálás azóta is tart. Idén a bazilika bal hajójának északi falrészét újították fel: az Evergete svájci alapítvány finanszírozta restaurálás eredményeként eredeti szépségükben láthatók ismét a bazilika falait díszítő fehér stukkók. A mitológiai alakokat, növény- és állatmotívumokat ábrázoló díszítések visszakapták egykori fényüket, amelyeket a stukkóba kevert gyöngyházszemcsék is növelnek.

Az ókori épületekben gazdag Rómában is ritka régészeti leletnek számít ez az épület, amelyet lelőhelyéről Porta Maggiore-i bazilikának neveztek el. Az 1. század első évtizedeiben emelték a Statilius család birtokán.

A rejtélyek bazilikájának számít nemcsak földalatti elhelyezkedése miatt, hanem azért is, mert a feltételezések szerint a püthagoreus filozófiai iskola és kultusz szentélyeként vagy temetkezési helyként is szolgált, vagy - egymást követő időben - mindkettőként. Méretei rejtélyes módon mind összefüggnek a 3-as számjeggyel.

A bazilika közvetlen közelében feltárt temetőben 720 sírhelyet találtak: ide temették a bazilikán dolgozó mesterembereket is, köztük a Statilius család szolgálatában álló Secundus Tarianust, akinek a régészek a stukkók készítését tulajdonítják.

A bazilikát a modern útburkolat alatt hétméteres mélységben találták meg még 1917-ben a Rómát Cassino városával összekötő vasútvonal építésekor. Azóta sikerült kiásni a bazilika téglatest-alakú nagytermét, előcsarnokát, valamint az ehhez vezető folyosó egy részét. Az eddigi restaurálással az építmény mintegy felét állították már helyre.

A bazilika kincseinek számítanak a színes freskókkal és fehér stukkókkal díszített falak és mennyezetborítások. A freskókon ábrázolt jelenetek között látható Szapphó ógörög költőnő, amint öngyilkosságot követ el: leveti magát egy szikláról, valamint Ganümédész elrablása is.
A bazilika Néró császárnak a szintén az 1. században épített palotájára (Domus Aurea) vagy a Forum Romanumon titkos földalatti folyosójára (cryptoporticus) emlékeztet.

A restaurálás tavasszal a bazilika új világításának felszerelésével folytatódik, felújított része szerdától látogatható.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.