Több mint 20 évig nőként tartották nyilván az LMP főpolgármester-jelöltjét

Nem szűkölködik meglepő fordulatokban Csárdi Antal élete, aki a Nagycsarnok zöldséges standja mögül került a politikába. De nem ez a legmeglepőbb a 38 éves férfi életében. A lehető leghihetetlenebb módon úszta meg a katonaságot. Nőként volt nyilvántartva!

"Életem első szavazására készültem, nagyon vártuk már a kopogtató cédulákat. Végre megérkezett az egész családé, és Csárdi Anna névre is érkezett egy. Hirtelen nem is tudtuk, hogy kinek szól a levél, de miután leellenőriztük az adatokat, a születési dátumot, rádöbbentünk, hogy én lennék Anna. Nőként vagyok nyilvántartva! Édesanyámnak pár nap múlva leesett a tantusz: hát ezért nem kaptam én katonai behívót, nőket nem szoktak besorozni. Kétségtelen, hogy azt észleltem, a körülöttem lévő ifjoncokat már mind besorozták, de én nem voltam elkeseredve, hogy engem még nem szólított a kötelesség. Otthon jókat szórakoztunk a népességnyilvántartó bakiján, de nem léptünk semmit addig, amíg le nem járt a sorkötelességem. A többi iratomnál ez az elírás nem okozott galibát" – emlékezett vissza Antal, akinek fura helyzetén gyakran jót szórakoznak párttársai. Az LMP-ben a jelöltek közt 1/3-nak nőnek kell lenni, ő pedig választhat, hogy melyik csoportban akar indulni.
De nem ez az egyetlen érdekesség az életében. Családjában felbukkant már egy befolyásos politikus, szépapja, Kamermayer Károly Budapest első polgármestere volt.

"Tudtuk, hogy van a családban egy híres ember, de itt meg is állt a történet addig, amíg nem jelölt az LMP főpolgármesternek. A nővérem említette, amikor önkormányzati képviselővé váltam, hogy egyszer leszek még én is főpolgármester, de akkor még elütöttük ezt a témát egy félmosollyal. A főpolgármesteri jelölésem után csodálkozva hívott fel az egyik politikustársam, most tudta meg az újságokból, hogy Kamermayer leszármazott vagyok. Számomra a szépapám munkássága a családi legendárium része. Nekem már csak annyi emlékem van róla, hogy az édesanyám gyerekkoromban mesélte, az ő édesapja még összejárt a Kamermayer leszármazottakkal" – fejtette ki a politikus, akinek családja nem őrizget generációk óta régi fényképeket, iratokat és emlékeket az egykori polgármesterről, akinek 1942-ben a belvárosban szobrot emeltek.