Bálint gazda tanácsai: A palántázás apró fortélyai - hogy minden tökéletes legyen

Forrás: Thinkstock -
kert Bálint gazda palántázás
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Bálint gazda, vagyis Gyuri bácsi kertszépítéssel, növénygondozással kapcsolatos írásaival csütörtökönként találkozhattok a Life.hu oldalon. Ezúttal a helyes palántázással kapcsolatban osztja meg velünk tapasztalatait.

A mérsékelt éghajlatú országokban – így nálunk is – sokféle déli származású, melegebb és hosszabb tenyészidőt igénylő növényt (szőlőt, gyümölcsöt, zöldségféléket, gyógy-, fűszer és aromanövényeket, sokféle dísznövényt) termelünk. Az emberiség évezredes törekvése, hogy ezeket a növényeket a mi éghajlatunkhoz szoktassuk, de bele kellett törődnünk abba, hogy nem vagyunk korlátlan urai a természetnek, nem tudjuk se az időjárást, se a növények eredeti tulajdonságait megváltoztatni. Csak egy, sikeres módszer létezik: bölcsen alkalmazkodnunk kell a természet adottságaihoza termelési módszerek célszerű fejlesztése útján. Ennek pedig egyik jeles és világszerte alkalmazott, az emberiség jóléte érdekében hasznosított, közismert példája: a zöldségfélék és a virágos növények palántázása.

Forrás: Thinkstock

Ennek az egyszerűnek tűnő módszernek a lényege az, hogy zárt, védett, meleg helyen, kis területen, február-márciusban vetjük el a növények magját, amelyek kikelnek, 6-8 hét alatt néhány lomblevelet is fejlesztenek és amikor a tavaszi fagyok elmúltak, ki lehet ültetni őket a szabad földbe, ahol a nyár folyamán termést érlelhetnek. Ezzel jelentékenyen meghosszabbítjuk a termelt növények tenyészidejét és jelentékenyen nagyobb, valamint élettanilag értékes anyagokban gazdagabb termést takaríthatunk be. A palántázás főszezonja most kezdődik és körülbelül május végéig tart.

Mire kell tehát a legjobban ügyelnünk?

A palánták ültetéséhez gondosan elő kell készíteni a talajt. Az ősszel felásott ágyás talajára szórjuk ki a komplex műtrágyát, mert az a tavaszi hónapokban hasznosul a legjobban, majd pedig gereblyézzük el a földet simára, apró morzsásra.

Figyeljünk az igényekre!

Minden növénynek speciális környezeti igényei vannak: egyesek az erős napsütést, mások a félárnyékot, vagy éppen az árnyékot kedvelik, mint például a spenót és a sóska. Vannak kifejezetten tápanyagigényes növények (például a paprika, a tojásgyümölcs) és vannak szerényebbek (görög- és sárgadinnye). A zöldségfélék többsége folyamatosan sok vizet igényel és öntözés nélkül a termelésük nem is biztonságos, de például a fűszernövények minőségét gyengíti a bőséges vízellátás. Egyes zöldségfélék a meszes talajokban érzik jól magukat (a borsó, a bab), míg mások csak a savanyú, mészmentes talajt kedvelik (a paprika, a káposzta). A palánták lehetnek szabad gyökerűek és földlabdásak. A kiskertekbe elsősorban az utóbbiak ültetését javaslom, mert ezek nem szenvedik meg a helyváltoztatás stresszét és megszakítás nélkül fejlődnek, korábban hoznak termést, mint a szabadgyökerűek. Az erőteljes, jól fejlődő palánták egyenes, kellő vastagságú szárral és három-négy sötétzöld, ép lomblevéllel rendelkeznek. A tenyészedényből (cserép, műanyag) kiemelt földlabdát átszőtték a fehér gyökerek.

Forrás: Thinkstock

A palántákat megbízható termelőtől, piacon, vagy szaküzletben vásárolhatjuk meg, de magunk is nevelhetünk palántákat a világos, napsütötte konyhaablakban, vagy az ablakpárkányon. A palánták felneveléséhez 4-8 hétre van szükség, a megvetés idejét tehát úgy kell megválasztani, hogy a palánták a kiültetés optimális idejében legyenek kellően fejlettek.

Fontos a távolság

A növényeket egymástól olyan távolságra kell ültetni, hogy egymást a fejlődésben és termés kifejlesztésében ne akadályozzák. A szorosan, egymás mellett álló növények felnyurgulnak, ledőlnek, keveset teremnek, a ritka állomány pedig nem használja ki a rendelkezésre álló helyet.

Forrás: Thinkstock

A beszerzett, vagy saját nevelésű palántákat 4-5 napig a szabadban, védett helyen edzeni kell, hideg éjszakákon védett helyre kell állítani. A rostos tőzegbe ültetett palántákat minden nap meg kell öntözni! Ha az időjárás hidegre fordul és talajmenti fagy fenyeget, akkor a kiültetett palántákat lefelé fordított agyagcseréppel védhetjük meg. Ezt nappal – természetesen – el kell távolítani! E célra a műanyag edény is megfelelő, de ezt több réteg újságpapírral ki kell „bélelni”. A saját termésű, érett magvakat – még a legjobbnak igényt növényekről sem – érdemes begyűjteni, mert a hibríd (F1 jelzésű) és a GMO (genetikailag módosított) növények leszármazottjai nem alkalmasak további termelésre.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.