Ez Csonka András blogja hétfőnként a Life.hu-n.

Szia, anyu! Ma kiderült, kinek van nagyobb. Igen, Hajdú Steve győzött, az övé tekintélyesebb méretű Jól van, ne hüledezz, na pironkodj, teljesen ártatlanul most éppen a fagyira céloztam.

Forrás: Csonka András

Itt a nyár, bár ennek egyelőre elég kevés jele van, de azért már egy-két, az átlagnál melegebb napot sikerült megcsípnünk. Úgyhogy indul a fagyi szezon is. Persze, ismersz, én azért óvatos duhaj vagyok, és szép fokozatosan adom át magam az élvezeteknek. Jellemző, hogy a társaságomban lévők már rég a repetán gondolkodnak, amikor én még mindig az első fagyin nyammogok, nehogy a torkom legyen a fájdalmas áldozat. Megmagyarázhatatlan például, hogy bár fagyit lényegében veszély nélkül ehetek, a hideg víz, a legnagyobb forróságban is azonnal torokfájást okoz. Úgyhogy mindenki megszokta, hogy akárhol és akármikor én csakis szobahőmérsékletű vizet iszom.

Na de térjünk vissza a fagyira. Az édes csodára.

Emlékszel, anyu, kiskoromban a Balatonon a sarki maszek cukira? Állandó törzsvendég voltam, aztán két utcára tőlünk elkezdték árulni a ROLL jégkrémet, ez volt az első szerintem itthon. Csak csoki és vanília ízben volt kapható. Imádtam. Manapság van már mindenféle, igaz az ár most már gombóconként háromszázszorosa az akkorinak. Őrület, nem? Ilyen öreg lennék?

Forrás: Csonka András

Persze hódít a retro. A csavaros fagyik újra felbukkantak a városban. Ezeket anno, monstrum gépekből árulták a presszók kirakatában. Amikor dupla Hatan pizsamában-t játszunk a Játékszínben, két előadás között Hajdú Steve rávesz, hogy kísérjem el kedvenc csavaros fagyizójába, és olyankor hódolunk együtt a hideg desszertnek. A legutóbb persze, hogy ő kérte az extra adagot, és már rég emlék volt az egész, amikor én még a tölcsér szélét rágcsáltam. Azért az is elég érdekes, hogy életem eddigi évtizedei az első kerülethez kötnek, és fogalmam sem volt, hogy tőlem pár száz méterre a szomszéd kerületben egy fantasztikus kis fagyizó működik a Csaba utcában. Annyi bepótolni valóm van éppen ezért, hogy a nyári időszakban, amikor itthon vagyok, napi szinten ott vagyok megtalálható. Na de nemsokára hódolok szegedi kedvenc helyemnek is, mivel az Abigél előadások miatt ott leszek egy hétig, utána szerencsére egy-két külföldi fagyit is elmajszolok még a vakációm alatt. A lényeg, a torkom élje túl.