Transzszexualitás, avagy a harmadik nem

A külsődleges nemi jegyek és a lélek külön utakon: a jelenséget sokan szkeptikusan fogadják, és különös betegségként kezelik. De szkepticizmus ide vagy oda, a tudomány szerint nem erről van szó. Míg korábban az emberek úgy gondolták, a transzszexualitás a neveltetéssel és a társadalmi tényezőkkel függ össze, ma már nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy ez egy veleszületett állapot. Az oka pedig egyfajta hormonális hatás. Vannak azonban, akik még a természet e bizarr tréfáján is képesek "nevetni" és megmutatni a világnak, hogy így is lehet.

A transzszexuális modelleknek már több évtizedes történetük van. A kezdet az 1960-as évek elejére tehető, mikor April Ashley megjelent a brit Vogue magazinban. A modell egy csapásra sikeres lett. A világ a lábai előtt hevert, persze míg ki nem derült, hogy voltaképpen fiúnak született. Ígéretes karrierje rémálom lett: barátai, munkatársai elfordultak tőle, sőt egy film stáblistájáról még nevét is törölték, csakhogy a botrányt elkerülhessék.

Ma azonban már más a helyzet. A transznemű modellek divatházak, neves tervezők legnagyobb múzsáivá lettek. A Blue Man fürdőruhamárka sem bízta a véletlenre a 2012-es kollekciója sikerét. Kampányának húzóneve Lea T volt, a divatvilág egyik legkeresettebb transzvesztita modellje. A fotós pedig ki más is lett volna, mint a polgárpukkasztás bajnoka, Terry Richardson.

Egyre több híresség is szimpatizál a transzvesztita modellekkel, és szólal fel az érdekükben. James Franco, Hollywood szexi szívtiprója például transznemű Boy George-rajongónak öltözve pózolt a Candy címlapján.

A képeket szintén a botrányhős fotós, Terry Richardson készítette. A lapból persze kiderül, hogy Franco egyáltalán nem bánta meg azt, hogy fiúnak született. Nem arra vágyik, hogy magas sarkúban és bundában vonuljon New York utcáin. A színész csupán így akart szolidaritást vállalni azokkal, akik a nemi skatulyák ellen küzdenek.

A Candy a világ első transzneműek stílusával és divatjával foglalkozó magazin. Meghökkentő képek sorát láthattuk már benne a legnevesebb művészek közreműködésével. A Baby Boom kiadás fotósorozatát a világhírű fotós Steven Klein készítette.

A magazin azonban nem anyai örömök elé néző nőket, még csak nem is cuki csecsemőket, hanem terhes férfiakat mutatott be - nem is akárhogyan. Az urakat szado-mazo bőrszerkóban kapták lencsevégre. Mi tagadás, ilyet azért ritkán látni.

A Candynek azonban még ez sem volt elég! A tavaly decemberi címlapjukon nem más, mint Michelle Obama pózolt, jobban mondva egy transzvesztita hasonmása. A magazin persze semmi megbotránkoztatót nem látott ebben. Állításuk szerint csak a tiszteletüket szerették volna kifejezni a kormány és a first lady iránt, aki stílusában és tetteiben igazi példaképnek számít a transzneműek között is. Ezért választották őt, illetve Connie Fleminget. Sokak szerint azonban ez a tiszteletadás mégis botrányos, főleg, hogy a modell az egyik képen a Bibliára esküszik. Komolyabb támadásoktól persze nem kell tartania a lapnak, hiszen olvasói között rendkívül befolyásos emberek is vannak.

Igazi csemegének számított az is, amikor kiderült, hogy még Obamának is megvannak a maga "különös" élményei. Gyerekkorában, Jakartában édesanyja gyakran egy transzszexuális bejárónőre bízta a kis Barackot. Ezek után talán már senki nem is lepődik meg azon, hogy 2010-ben megválasztották az USA első átoperált bíráját, Victoria Kolakowskit. A transzvesztiták ügyének harcosai célt értek volna? Ha még nem is, annyi bizonyos, jó úton haladnak.