Miről szólnak valójában a mindfulness terápiák?

Forrás: Thinkstock -
terápia mindfulness tudatosság
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A mindfulness egy modern változata az ősi meditációs hagyományoknak, elsősorban a buddhizmus szolgál alapjául. Úgy fejlesztették ki, hogy segítsen megküzdeni a mindennapi nehézségekkel azáltal, hogy képesek leszünk a saját elménk kontrollálására.

Nehéz helyzetekben, például amikor egy közeli hozzátartozónk súlyosan megbetegszik, vagy egy szorongást előidéző esemény közeledik (például egy vizsga), vagy valaki feldühít minket, igen erős érzelmeket tapasztalhatunk meg.

Néha ezek az érzések cselekvőképtelenné tesznek azáltal, hogy túlterhelnek bennünket,

vagy amiatt, hogy nagyon sokáig jelen vannak a tudatunkban. Ezeket az érzéseket haszontalan gondolatok követhetik, mint a „soha nem fogok túllépni ezen” vagy „biztosan nem tudok semmit, ha így félek ettől a vizsgától”.

Forrás: Thinkstock

A fenti gondolatokat sokszor anélkül fogadjuk el, hogy pontosan átgondolnánk, mit is jelentenek, ezért hajlamosak vagyunk állandósítani az erős érzelmeket. Így sokszor megtörténik, hogy nem tudjuk irányítani az elménket, megbirkózni a számunkra káros gondolatokkal.

A mindfulness terápia célja, hogy segítsen megtanítani bennünket gondolataink és testi érzékeléseink tudatosításában, hogy napról napra hatékonyabban tudjunk megbirkózni a problémáinkkal és érzelmeinkkel.

A mindfulness terápiában jártas szakember legtöbbször abban lehet segítségünkre, hogy kialakítsunk egy általában légzéssel egybekötött, mindennap végezhető gyakorlatot. Emellett a számunkra problémát jelentő szituációk gondolatok átbeszélésén keresztül segíthet abban is, hogy adott helyzeteket tudatosabban tudjunk kezelni. Nem a gondolkodásmódunk alapvető megváltoztatásáról van szó, hanem arra ébresztenek rá bennünket, hogy melyek azok a gondolatok, amelyek nem hasznosak számunkra.

A problémáknak többféle kezelési módjuk is lehet. Sokszor az is segíthet, ha elképzelünk egy helyzetet úgy, mintha most történne velünk. Máskor az is célravezető lehet, ha valamilyen számunkra felkavaró érzelemmel kapcsolatban megpróbáljuk megtapasztalni, milyen helyzetekben van értelme egyáltalán előhívni. Bármilyen megoldási módszert is válasszunk,

a terápia célja, hogy az eddigiektől eltérően tudjunk tekinteni a problémás gondolatokra, érzelmekre és testi érzetekre.

A gyakorlatok eredményeképpen az a jó érzésünk támadhat, hogy sokkal jobban tudjuk kontrollálni saját tudatunkat, egyre kevesebb időt töltünk a nehézségekkel, és egyre nagyobb teret adunk a számunkra igazán fontos tevékenységeknek. Gyakori jelenség ilyenkor, hogy mindennek eredményeképpen az életünk több területén fennálló nehézségek egyszerre szűnnek meg.

Forrás: Thinkstock

Az elménk működése hatással van egész lényünkre. Ha tehát kiismerjük a működését, azt is elsajátíthatjuk, hogyan tudjuk jobban irányítani a gondolatainkat.

A mindfulness gyakorlása általában a következő előnyökkel jár:

1. Az elme stabilitása – az elménkben képesek leszünk kialakítani egy olyan tiszta területet, ami a két véglet, a tompa és izgatott között helyezkedik el.
2. Az elme rugalmassága – a képesség arra, hogy a fejünkben irányítani tudjuk, mire figyeljünk oda ahelyett, hogy egyszerre több probléma között osztanánk meg a figyelmünket.
3. Öntudatosság – tudatosítjuk elménk működésének tipikus mintázatait.
4. Cselekvés a reakció helyett – kevésbé reflexívvé válni, és megválasztani, mi lenne a megfelelő reakció, majd eszerint cselekedni.

A mindfulness elnevezés, hasonlóan a többi terápiás eszközhöz, elköteleződéssel jár. Általában heti hat alkalommal szükséges elvégeznünk a gyakorlatokat. Igazi változást itt is, ahogyan más terápiákban is, csak kemény munkával érhetünk el. Ugyanakkor van egy nagyon fontos különbség a többi módszerhez képest.

A mindfulness nem a cselekvés útján fejti ki hatását, hanem akkor teljesedik ki, ha egyszerűen csak megfigyelünk.

Akkor éri el a célját, ha képesek leszünk a gondolatainkat és érzelmeinket csak gondolatokként és érzelmekként látni, nem valami olyanként, ami az életünket irányítja. Az olyan, elsőre jelentéktelennek tűnő gondolatok, önmagunkra vonatkozó megállapítások, mint „biztosan buta vagyok”, általában könnyen gyökeret vernek a elménkben. A tudatos jelenléttel azonban egy idő után hozzászokunk, hogy csak gondolatokként tekintünk rájuk, amiket nem feltétlenül kell elhinni.

Forrás: Thinkstock

Hasonló a helyzet a düh érzésével. Ebben az esetben is elkezdjük tudatosítani, hogy ez csupán egy érzelem, ami csak adott állapotunkban erős bennünk, de annál nem több. Bár adott pillanatban dühösek vagyunk, ez nem határoz meg minket, és el fog múlni.

Mihelyt képessé válunk a gondolatok és érzelmek azonosítására, képesek leszünk irányítani őket.

Te mennyire éled meg a mindennapokat? Tudatosan éled az életed? Töltsd ki tesztünket – kattints IDE!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.