A nőknél a vashiány kialakulásának kockázata alapvetően jóval magasabb, mint férfiak esetében. A vasszükségletet fokozza a serdülőkori hirtelen növekedés mellett a menstruáció megjelenése is. A nőknek átlagosan kétszer annyi vasra van szükségük, mint a férfiaknak.
A vashiánynak számtalan jele lehet, így például a krónikus fáradtság, dekoncentráltság, hideg végtagok, szédülés, gyengeség, fejfájás. A kezeletlen vashiány vérszegénységhez vezet, ami súlyos, életveszélyes állapot és azonnali beavatkozást igényel.
Érdemes tehát a vérszegénységet elkerülni: mutatjuk, hogy ennek érdekében mikor mire érdemes figyelni.
A szakértők azt javasolják, hogy a nők már a tervezett terhesség előtti néhány hónapban kezdjék el feltölteni vaskészleteiket, hiszen a vas elengedhetetlen az anya és a magzat vérképzéséhez is. A terhesség legelejétől, a folsav mellett a vas pótlására ugyancsak folyamatosan szükség van ahhoz, hogy megelőzhető legyen a harmadik trimeszterre szinte biztosan kialakuló vérszegénység.
Ma Magyarországon négyből három várandós nő vashiányos, vagy vérszegénységben szenved a terhessége végére, ha a várandósság idején nem részesült legalább hat hónapon át vaspótlásban.
Az anyai vérszegénység gátolja a magzati fejlődést és könnyen alacsony születési súlyhoz vagy koraszüléshez, a magzat csökkent agyi fejlődéséhez vezethet. Emellett a vérszegény kismama állapotát a szüléssel járó vérvesztés csak súlyosbítja: az édesanya megromlott fizikális és mentális egészségi állapotához, szülés utáni depresszió kialakulásához is vezethet.
A szüléssel járó vérveszteség mellett vasat von el az anyai szervezettől a szoptatás és a menstruáció is. Az anyatejes táplálás idején az édesanya szervezetének nagyjából napi 20 mg vasra van szüksége, illetve még ennél is többre, ha már a szoptatás alatt jelentkezik a menstruáció. Ha az édesanya vashiányos, az tovább súlyosbíthatja az alapvetően is jelentkező fáradtságérzetet és gyengeséget. Kutatások bizonyítják, hogy a vashiányos kismamáknál magasabb a szülés utáni depresszió kockázata.
Egy gyermek születése – a szülés és a szoptatás időszakát is tekintve – az anyai szervezetnek nagyjából 1000 mg „vasába kerül". Ez annyira magas vasszükségletet jelent, amelyet képtelenség pusztán megfelelő táplálkozással bejuttatni a szervezetbe, ezért a kismamáknak valójában minden esetben vaspótlásra van szükségük a terhesség lehető legkorábbi szakaszától kezdve végig a szülésig, majd azt követően a szoptatás teljes ideje alatt is.
A szülés utáni depresszió sok nőt érint. Sokáig szégyen volt arról beszélni, hogy az anyák egy része hangulatzavarral küzd a szülés után, de szerencsére mára egyre több szó esik erről is. Azok a nők különösen hajlamosak a szülés utáni depresszióra, akik fiatalon vállaltak gyermeket, premenstruációs szindrómában szenvednek, nincs mögöttük támogató család, vagy már a terhesség alatt is tapasztaltak depressziós tüneteket – de a vashiánynak is komoly szerepe lehet a hangulatzavar kialakulásában.
Bár a betegség hátterében nemcsak vashiány állhat, hiszen kiválthatják akár hormonális, szociális vagy pszichológiai tényezők is, ezzel együtt szükséges odafigyelni a megfelelő vaspótlásra a boldog és egészséges babázás érdekében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.