Pilát Gábor: „Csak azt teszem, amit akarok, és már nem teszem azt, amit nem akarok„

2018.11.09. 20:00

Hogy jutott eszedbe aznap éjjel, hogy felhívjál? – Találkozni akartam veled. – Miért? – Tudni akartam, hogy van-e valakid. – És amikor megtudtad, hogy nincs? – Arra gondoltam, hogy miért ne lehetnék én az a valaki. – Mindig ennyire tudatosan élsz, és mindig ennyire kiszámítod a dolgokat? – Ez nem számítás. Csak azt teszem, amit akarok, és már nem teszem azt, amit nem akarok.

Van, aki csupán azzal a céllal megy el a táncházba, hogy lányokkal és fiúkkal ismerkedjen. Aztán egyszer táncházi levegőt szív, majd azon veszi észre magát, hogy a színpadon áll és táncos vált belőle.

Talán mi is így vagyunk az élettel, azzal az alapvető különbséggel, hogy itt kezdetben még a célt sem ismerjük.

Meg kell teremtenünk a saját valóságunkat, hogy beléphessünk, fel kell építenünk a saját táncházunkat, hogy táncolhassunk benne. Egy olyan táncot, amit örömmel táncolunk, noha megannyi lemondás, fáradság és elkoptatott cipő volt a fizetség érte.

Csak azt teszem, amit akarok, és már nem teszem azt, amit nem akarokForrás: Shutterstock

Persze néha meglepődötten csodálkozunk, hogy miként került dráma a tánctérre, mikor a színi tanoda a szomszéd épületben van. Az előtt pedig teljesen értetlenül állunk, hogy olyan gyakori a keserűség és a bánat a drámánkban, mintha az a dráma nélkülözhetetlen kelléke lenne, amelyet nem is az életünk történései, hanem maga a műfaj tesz elkerülhetetlenné.

Egy biztos: a boldog ember sérthetetlensége csak akkor árad majd belőlünk, ha megértjük, hogy nincs csak táncház, csak színház, csak tangó és csak komédia, hanem a táncházban is lehetnek jó színészek és a színházban is rossz táncosok, akikkel időnként egy színpadra kell állni. Mert ez is az élet része. Te csak hagyd, hogy a ritmus, a szíved és az élet vezessen.

Pilát GáborkapcsolatTabuk nélkül a párkapcsolatról