"Teljesen véletlenül kerültem ebbe a szakmába, és talán egyetlen pályatársam se ezért hajtott az egyetemen. De a diploma megszerzése után valahogy összecsaptak a hullámok a fejem felett. Egy vidéki városból jöttem Budapestre, az államvizsga után ki kellett költöznöm a kollégiumból, és egy kisebb vállalatnál kaptam munkát. A bérem alig volt elég az albérletre és a kajára. Alkalmi munkákat vállaltam, weboldalak készítését, számítógépek javítását. Hirdettem magam, munkát kerestem. Zsókával, az első kuncsaftommal így ismerkedtem meg. Vezető beosztásban dolgozott egy multinál, és szerette volna otthonról is nyomon követni kollégái munkáját, szüksége volt a tudásomra. A lakásán találkoztunk, és szinte az első pillanatban éreztem, hogy többet is szeretne, mint hogy néhány kábelt összedugjak. Belementem a játékba, és a menet (és a munka) végén a tízszeresét fizette ki annak, amit a műszaki munkám ért. Egy hét múlva újra hívott egy "feladat" miatt. A végén már nem kellett ürügy, felhívott, egyeztettünk és én mentem. Nem esett nehezemre, bár jó 25 évvel volt idősebb nálam, gusztusos teremtés volt. És hát az első három hónapban többet kerestem csak nála, mint a munkahelyemen egész évben. Hívhatnám magam kitartott szeretőnek, de ahhoz érzelem kell, legalább a nő részéről. Itt nem volt, és később, másokkal sem."

"Egy önbizalomhiányos vagy önérzetében megsértett női lélek ápolása néha nehezebb, mintha csak az ágyban kellene teljesíteni. Persze lehet, csak az a gond, hogy még fiatal vagyok, de a kuncsaftok egy része azt várja, hogy elhitessem vele: ő tulajdonképpen bombanő, csak az életkörülményei és bevállalt feladatai nem teszik lehetővé tartós, érzelmekre épülő párkapcsolatok kialakítására. Pedig nem így van. Sok nőnek a személyiségével és az önismeretével van baj. Látszólag sírnak a vállunkon és gyengédségre vágynak, miközben uralkodnak. Felettem is, a szexben is. Igaz, fizetnek érte. De néha egyszerűbb, ha csak szexet akarnak."

"Három hónaposak az ikreim, és szinte biztos, hogy soha nem fogom elmondani nekik, hogy a lakást, amibe születtek, szexuális szolgáltatásokkal szereztem. A barátaim se tudják, hogy van egy ilyen része az életemnek. A családom és a barátaim azt hiszik, hogy tolmácsként és idegenvezetőként szakítottam nagy pénzeket. Pedig nem. Idegen nőket kísérgettem és igen, ha azt kívánták, le is feküdtem velük, ami azért egy pasinak nem annyira egyszerű, hiszen ha nincs igazi vágy - és a legtöbb esetben nincs -, akkor iszonyatos energiákat kell megmozgatni ahhoz, hogy legyen merevedés, behatolás. Mert a legtöbb pasit vásárló nőnek nem elég az orális szex. Ők valódi pasit akarnak, férfiasságot, vad szexet. Egy idő után kimerült a szexuális fantáziám tárháza és ki is égtem. Azt hiszem, még időben hagytam abba, mielőtt a lelkem is sérült volna."

A férfiak, akik a saját testükkel keresik a pénzt, feltehetőleg nagy figyelmet fordítanak a külsejükre. Adnak magukra, és attól érzik magukat értékesnek, amit a tükörben látnak. Számukra akár megerősítés is lehet, ha fizetnek "értük" vagy a szolgáltatásaikért. Az ő értékrendjükben nem okoz problémát az ilyenfajta pénzkereset, amelynek gyerekkori háttere is lehet. Ez az értékrend, amelyben meghatározó a külső, származhat a szülői attitűdökből is, pl. a gyerek egyéb képességeit kevésbé fejlesztették és erősítették meg. A férfiprostitúció nagyon könnyű és gyors pénzkereseti lehetőségnek tűnik egy olyan férfi számára, akinek ez elfogadható, és munkának tekinti. Valamilyen szintű érzelmi kötődés mindenképpen kialakul a hölgy és a férfi között, ennek határait a férfi jelöli ki, és igyekszik egy olyan szerepet "eljátszani", amelyet az adott hölgy elvár tőle. Később, ha a férfinak komoly kapcsolata és akár gyerekei lesznek, átértékeli a helyzetet, és más munka után nézhet.