Hiányzik a nagymamád? Kölcsönözz egyet! - Több tucat nagymama vár rád

Ki ne emlékezne azokra a nagyszülőknél töltött napokra, amikor gyerekként a csendes vidéki környezetben rohangálhatott, fára mászott, és önfeledten élvezte a természet egyszerű, ám magával ragadó szépségét? Délután a nagymamánál igazi házi sütemény várt, melynél jobbat a legjobb cukrász is aligha tudna csinálni. Hazatéréskor valahogy mindig jobb volt a színünk is, a friss levegő és a házias ételek csodákat tettek velünk.
Sajnos, ma is akadnak olyan gyerkőcök, akiknek ezek az élmények ismeretlenek maradnak, és esetleg csak elképzelni tudják azt az idilli környezetet, ami tele van nevetéssel, apró csínytevésekkel és végtelen szabadsággal - kivéve, ha nem szereznek nekik egy magymamát.

Mindenkinek kell egy nagyszülő

Tagadhatatlan, hogy sok, városban élő kisgyermekes szülő, akinek korábban volt kapcsolata a vidékkel, szakad el attól teljesen. Ennek oka a nagyszülők távolsága, vagy a megromlott viszony, netán az, hogy a szeretett idősek már nincsenek az élők sorában. Pedig a kapocs fontos, hiszen néhán nap vagy néhány hét falun, távol a város zajától, nyugodt, egyszerű környezetben csodákat tehet.

Eközben manapság a kisfalvakban élő idősek nagy része is elszigetelődött a városoktól, ráadásul az ő esetüket nézve sem minden esetben rózsás a helyzet. A gyerekek eltávolodhatnak, már csak ünnepekkor érnek rá látogatni, a helyi ismerősök halálával pedig szépen lassan teljesen egyedül maradnak az idős évekre. Nem meglepő az sem, hogy ilyen körülmények között egy idő után haszontalannak érzik magukat. Akármilyen mókásan hangzik is, a nagymama-kölcsönzés éppen ezekre a problémákra jelent megoldást: összehozza a két felet, és erősíti a vidék és a nagyvárosok közötti kapcsolatot.

Kölcsönös értéket jelentő kapcsolatok

A Nagymama Alapítvány ötletgazdái úgy tapasztalták, hogy sok városban élő nem tudja, és nem is akarja feladni a városi életformát, miközben a zsúfolt napokban vágynak a vidék értékeire, a hagyományos életekre, a csendre és a természet közelségére. Vagy egyszerűen csak megfelelő rokon hiányában szükségük van egy ilyenfajta érzelmi kötődésre, hiányzik az életükből a nagymama, aki gondoskodásával, bölcsességével kiegészítheti az elidegenedéssel teli mindennapokat. A gyermekek számára pedig a vidéki lét új ismereteket jelenthet, tágíthatja a látókörüket, ráadásul a szocializálódásukat is segíti, hiszen kisebb településeken nem ritka a mindenki ismer mindenkit és még jóban is van mindenkivel kapcsolat.

A létrejött kapcsolatok persze optimális esetben könnyen túlmutathatnak a rendszeres kapcsolattartáson, a szünidőkben történő látogatásokon, vagy a hosszú hétvégéken, hiszen gazdasági előnyökkel is járhat az, ha a nagymama után vágyódó városiak és a magányos falusiak egymásra találnak. A kapcsolatok ugyanis képesek életben tartani, netán még akár fejleszteni is a háztáji gazdálkodást, sőt akár népességmegtartó ereje is lehet, hiszen a fiatalok könnyen megtalálhatják itt azt, amire szükségük van - nem kötelező ugyanis mindenkinek városban élnie.

A kezdeményezés nem új keletű

A kezdeményezés egyáltalán nem számít újnak, hiszen Lengyelországban már szintén lehet olyan megoldásokat találni, melyekkel az idősek és a kisgyermekesek egymásra találhatnak. Bár az sem ritka - hazánkban sem -, hogy fiatal felnőttként mindössze az érzelmi űrt szeretnék egy ilyen kapcsolattal betölteni. A helyi kezdeményezés motivációja a magányos emberek szeretethiányának ilyen módú csökkentése, hiszen nem ritka, hogy a nagyszülőkorúak még többgenerációs nagycsaládban nőttek fel, így az időskori magány beárnyékolhatja a napjaikat.