Grandiózus épületek a múltból

Száncsi buddhista emlékek

Száncsi buddhista emlékei Indiában a Madhja Prades szövetségi államban találhatók. A műemlékegyüttest Asóka császár építette az i. e. 3. században, miután államvallássá emelte a buddhizmust.

Száncsi műemlékei az erdők felett, egy 91 méter magas dombtetőn állnak. Asóka császár nagyjából 84 ezer sztúpát épített, ebből nyolcat Száncsiban, amelyből három maradt meg. De a sztúpák mellett találhatók még Száncsiban finom művű kerítések és oszlopok, kolostorok, gupta és maurja templomok, továbbá 7. századi szentély-, templom- és kolostormaradványok. A Száncsiban található buddhista emlékek 1989 óta az UNESCO kulturális világörökségének részei.

Perszepolisz

Perszepolisz, az iráni romváros Siráztól 65 km-re, északkeletre található. Neve ógörög eredetű, jelentése a perzsák városa. Perszepoliszt I. Dárajavaus (görögösen I. Dareiosz) perzsa király kezdte építtetni i. e. 515-ben, de soha nem lett befejezve, mert miután i. e. 330-ban Nagy Sándor bevonult, a város tűzvész áldozata lett.

Perszepoliszt más ókori építményektől, például a Colosseumtól vagy a Parthenontól eltérően nem rabszolgák építették, hanem munkások az akkori világ számos országából, például Babilóniából, Asszíriából és Egyiptomból, a tervrajzát pedig egy ismeretlen építész dolgozta ki, akit Dárajavaus munkafelügyelőként alkalmazott. Perszepolisz épületein szinte valamennyi ősi birodalom kultúrájának stílusjegyei megtalálhatók. A romvárost 1979-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé.

Athéni akropolisz

Az akropoliszok az ókori görög városállamok általában magaslaton, hegytetőn épült fellegvárai voltak, leghíresebb közülük az athéni, amely az attikai fennsíkból meredeken kiemelkedő, kékesszürke színű mészkősziklára épült. Az akropoliszt az i. e. 5. században kezdték el építeni, miután a perzsák i. e. 452-ben vereséget szenvedtek a Periklész vezette athéniaktól. A győzelem megrészegítette a görögöket, és grandiózus építkezésbe fogtak. A város leghíresebb épületei a Parthenón, a szűz Pallasz Athéné temploma, Zeusz Polieusz szentélye, a Dionüszosz-színház és az Erechteion, a fellegvár kultusztemploma.

Az akropolisz épületei a 18. század végéig relatíve épségben fennmaradtak, bár 1687-ben egy velencei bomba nagy károkat okozott. Az akropolisz 1987 óta a világörökség része.

Málta megalitikus templomai

Málta megalitikus templomai alatt a Máltán i. e. 3600 és i. e. 2500 között épült megalitikus épületek maradványait értjük. A káprázatos templomok az újkőkorszaki ember első bonyolult, előre megtervezett építményei.

Ez az időszak volt a máltai "templomcivilizáció" fénykora: a Mnajdra, a Ħaġar Qim és a tarxieni vallási célú épületegyütteseket is ekkor emelték. A templomok egyértelműen tanúskodnak egy szakértő kézművesréteg létéről.