Az adatvezérelt jövőben etikai kérdésekkel is szembe kell néznie az emberiségnek

Az adatok jövőjével kapcsolatos legégetőbb kérdéseket járták körül nemzetközi és hazai sztárszakértők csütörtök este, az MVM Future Talks talk show-n. Vajon mennyit érnek a jövőben a ma beláthatatlan mennyiségben keletkező adataink? Hogyan hasznosíthatja az orvostudomány az egyre nagyobb mértékben rendelkezésre álló biológiai adatmennyiséget? Lehetséges-e, hogy a jövőben tisztán önvezető járművekkel közlekedjünk? Mit kezdhetünk az „algoritmusok elfogultságával”, és elképzelhető-e, hogy a vállalatok kiválasztási folyamataiban kizárólag adatalapú rendszerek vesznek majd részt? Elképzelhető-e a jövőben, hogy a legfontosabb diplomáciai és katonai döntéseket adatvezérelt technológiákra alapozzák?

A beszélgetés középpontjában az adatok üzleti, ipari, orvosi, munkaerő-piaci és akár katonai, geopolitikai felhasználhatósága állt, a résztvevők számos olyan példát említettek, ahol az adatvezérelt rendszerek már a jelenben vagy akár a közeljövőben is helyettesíthetik az embert.

A műsor elején az adataink ingyenes hozzáférhetősége és üzleti felhasználhatósága kapcsán bontakozott ki vita. Neil deGrass Tyson világhírű amerikai asztrofizikus és Jamie Woodruff kiberbiztonsági szakértő egyetértettek abban, hogy ma, amikor mindenhol adatok veszik körül az embereket, a fogyasztók biztonságának új módjáról kell gondolkozunk, Andy Weir sci-fi író azonban kifejtette: ma még elképzelhetetlen, hogy az anonimizált adatok pénzbe kerüljenek.

A műsorban a résztvevők már-már a science fiction határát súroló kérdéseket is feszegettek: lehetséges-e a tudatunk egy felhőalapú rendszerbe való feltöltése, és ha ez megtörtént, ugyanazok az emberek maradunk-e?

„Ma még nem igazán tudjuk, mi a tudat, tehát mit lehetne feltölteni a felhőbe, ezért korai még ezzel foglalkozni. De ha fel is tudnánk tölteni, az a tudat nem lenne képes ugyanazt megtapasztalni, amit mi itt a Földön” – magyarázta Neil deGrasse Tyson

„Elképesztően keveset tudunk arról, hogy miként működik az emberi agy. Olyan, mintha a Microsoft forráskódját az alapján próbálnánk megérteni, hogy hogyan működik az adott hardver. Ahhoz, hogy a tudatot fel tudjuk tölteni valahova, tudnunk kéne, mi a forráskódja az adott entitásnak. Ha viszont feltöltenénk a tudatunkat valahova, akkor az már nem mi lennénk” – tette hozzá Andy Weir.

Az adatok jelenlegi használatával kapcsolatban Balogh Péter, startupper, befektető kifejtette: ha nem tudjuk megfelelően használni, akkor az adat nem lehet az »új olaj«, csupán értéktelen »trágya«. Mindannyian hagyunk digitális nyomokat, de ezek nagy része értéktelen, ha nem tudjuk, hogyan kell felhasználni őket, hogyan hajthatunk belőlük hasznot.”

Meskó Bertalan orvosi jövőkutató állításával, amely szerint az adatalapú orvostudomány fejlődésének köszönhetően az embereknek egy jobb és egészségesebb jövőre van lehetőségük, a résztvevők mind egyetértettek, a technológiában rejlő lehetőségek kapcsán azonban a beszélgetőpartnerek erkölcsi, etikai problémákat vetettek fel.

Jamie Woodruff többek között azt fejtegette, hogy a technológiai fejlődésben meddig lehet elmenni: „A nagy kérdés, mikor jutunk el arra a pontra, hogy egy robot közölje egy hozzátartozónk halálhírét? Miért van szükségünk ennyi online eszközre? Ezek persze nagyon fontosak, de van egy határvonal, amelyen túl azt mondom: ez az én személyes terem, és ne tovább. Ne csatlakoztassuk a mosógépet az internetre.”

A beszélgetés végén kiderült a résztvevő szakértők optimistán tekintenek a jövőbe: a jövő társadalmában elengedhetetlen, hogy a technológia bizonyos morális és etikai határvonalakon belül maradjon. Ezzel nemcsak egyéni, de civilizációs szinten is jobbá tehetjük az életünket. Abban pedig minden résztvevő egyetértett, hogy a véleménycserét a jövő évi MVM Future Talks-on mindenképpen érdemes lenne folytatni.

A mvmfuturetalks.hu oldalon mostantól december 2-ig visszanézhető a teljes adás, így a beszélgetést azok is megtekinthetik, akik az élő talk show-ról lemaradtak.