Észre sem vetted, de ma is hatezer könyvet írtál meg

Ma már másodpercenként az emberiség minden egyes tagja annyi adatot generál – 1,7 megabájtot –, amennyi korábban egy floppy lemezre sem fért volna fel. Számokkal nehezen kifejezhető adatmennyiség keletkezik a földlakók tevékenysége nyomán, az azonban biztos, hogy az első Apolló űrhajó még 64 kilobájtos memóriaegységgel rendelkezett, ennél ma már egy digitális kenyérpirító is több adatot képes kezelni, nem beszélve egy átlagos okostelefon képességeiről.

A quintillion, azaz trillió, az egyes után 18 nullával felírható számot jelöl. Az online világban klikkelgetve, posztolva, letöltve és képeket vagy videókat nézve az emberek naponta 2,5 trillió bájt, azaz 2 milliárd 500 millió gigabájt adatot generálnak, ami legalább 2,5 millió egy terabájtos adathordozón férne el.

Az így megtermelt adat mennyiségét érzékeltetve olyan, mintha a világon minden egyes ember – csecsemőket, gyerekeket és a nagyszülőket is beleszámolva – naponta több mint hatezer, egyenként 500 ezer karakteres könyvet írna meg.

Elég csak arra gondolni, hogy az emberiség naponta 306 milliárd e-mailt ír, illetve 500 millió tweetet tesz közzé. Csak a Facebookon naponta 8 milliárd könyvnek megfelelő adat keletkezik, percenként több mint félmillió kommenttel, illetve 60 másodpercenként 4 millió lájkkal. Az Instagramra másodpercenként több, mint ezer kép kerül fel, de egy átlagos okos otthon is mintegy 2 ezer könyvnek megfelelő bájtot „termel” naponta. Az önvezető autók egy nap alatt, egy modern repülőgép pedig akár óránként is „legyárthat” annyi adatot, amennyit 80 ezer átlagos könyv lenne képes befogadni. A Google felületén napi 3,5 milliárd keresés zajlik. És mindez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a városok, az ipar, az egészségügy és a többi szektor ezeknél is jóval több egyest és nullát ad ki magából.

Az átlagos felnőtt ember agyának adattárolási kapacitását akár 2,5 millió gigabájtra becsülik a kutatók, de olyan véleményekről is hallani, amelyek szerint a mai internet akár teljes adatmennyisége „ráférne” egy emberi agyra. Csak a szemléltetés kedvéért: ha a 2,5 millió gigabájt adatmennyiséget egy erre alkalmas számítógépen akarnánk tárolni, ahhoz egy gigawatt villamosenergia-termelő kapacitásra lenne szükség. Az emberi agy ezt ennél sokkal kisebb energiából oldja meg.

Nem véletlen, hogy az adatot – gazdasági jelentősége miatt – az „új olajnak” is nevezik. Közösségi és egyéb oldalak folyamatosan gyűjtik felhasználóik igényeit, amelyeket alig vagy egyáltalán nem ismert algoritmusok alapján dolgoznak fel. Egyre több adat keletkezik az egészségügyben, az energetikában. Talán még az is elképzelhető, hogy a jövőben, saját agyunk adattartalmát feltöltve élhetünk örökké?

Az MVM Future Talks élő, ingyenes, interaktív online talk show-ján a legfontosabb, nemzetközi és hazai sztárszakértők beszélgetnek az adatvezérelt jövő legfontosabb kérdéseiről – november 18-án, 18 órától az mvmfuturetalks.hu oldalon.