Lakáspszichológia: ápolni kell a kapcsolatot a környezettel

környezet pszichológia dekoráció lakberendezés lakás
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Azt valószínűleg mindenki sejtette, hogy a lakás intenzív kommunikációs felület, amely számtalan pszichológiai kutatás tárgya is egyben. Az elhelyezkedés, a környék és a berendezés evidens üzenetein kívül viszont számtalan olyan dolgot is elmesél az ott élőkről, amelyek nem annyira egyértelműek.

Egyre többször találkozni a lakáspszichológus kifejezéssel, ezért kíváncsiak voltunk, mivel foglalkozik pontosan egy ilyen szakember, és mit tudhatunk meg a lakásunk alapján önmagunkról. Ha valaki - hozzánk hasonlóan - azt vizionálta a szó hallatán, hogy végre lesz valaki, aki megmondja, hogyan kellene átrendeznie a nemszeretem lakását, vagy mit kellene tennie, hogy barátságosabb legyen a légkör, esetleg a lakásán keresztül megfejti, miért van problémája a férfiakkal, annak csalódnia kell.

Thinkstock
Thinkstock


A lakáspszichológus szakma ugyanis nem létezik, viszont a környezetpszichológusok számára kitüntetett terület a lakások vizsgálata. "Inkább azt mondanám, hogy az otthonoké" - pontosít dr. Dúll Andrea környezetpszichológus. "Az ugyanis máris egy nagyon érdekes kérdés, hogyan lesz a lakásból otthon. Mindenkinek mást jelent ez a kifejezés, de ezen belül is a nemi különbségek markánsak." Az otthon viszont nemcsak a nők és a férfiak, hanem a környezetpszichológusok számára is más és mást jelent.

Otthon, édes?

Míg korábban a hétköznapi emberek és sokáig a pszichológusok számára is az édes otthon, a sweet home képe jelent meg az otthon szó hallatán, a modern környezetpszichológia ma már sokkal árnyaltabb és reálisabb képet vázol fel. "Nem minden otthon jó: ott van például a leépült nagymama, a fogyatékos gyerek, az alkoholista férj. Az otthon az intimitás, a közelség színtere, ugyanakkor az agresszió az egyetlen olyan érzelem, amihez közelség szükséges, de ez fordítva is működik. Ha valaki nagyon közel van, vagy nap mint nap benne van a személyes teremben, akkor ez agressziót hív elő" - magyarázza a környezet és az ember kölcsönhatását a szakember. A pszichológia ezen ága azt kezdte vizsgálni, hogy az emberek lelki folyamatai hogyan módosulnak az eltérő fizikai környezetekben. A környezetpszichológia azt mondja, hogy a környezet nem ok, hanem partner vagy nem partner.

Visszatérve a nők és férfiak közötti különbségre: képzeld csak el, neked mi jut eszedbe az otthonról. A meleg, barátságos fények, a mécsesek az ablakban, a finom otthon-illat, a süppedős szőnyeg, a puha textilek, a nevetés. "A nőkben inkább a hagyományos otthonfogalom él, az érzelmi biztonsággal, a családdal azonosítják" - erősíti meg ezt az elképzelést dr. Dúll Andrea. "A férfiak számára ezt kiegészítve - és direkt nem azt mondom, hogy ezzel szemben - az otthon sokkal inkább egyfajta presztízs, státusz, evolúciós potenciál, ha úgy tetszik, hogy az illető szaporodásképes, és minden tekintetben hatékony tagja a társadalomnak. Ebből a kettősségből egyébként sok konfliktus is fakad. Ha például a nő kitesz egy terítőt, az a férfit esetleg idegesíti. Ez a konfliktus teljesen természetes, olyan, mint amikor két gyémánt összecsiszolódik. Igazából az lenne a fontos, hogy a nők és a férfiak tudják azt, hogy másképp használják a teret, más rendszerben gondolkodnak. Ha tudunk erről a másságról, talán sokkal kevésbé borulunk ki miatta."

Thinkstock
Thinkstock



(Pár)kapcsolat a térben

A térhasználat egyébként fontos tükre lehet az otthonban élők egymás közötti viszonyának is. Itthon még nem, Skandináviában viszont gyakori, hogy a párterápia korai szakaszában a terapeuta kimegy a család vagy a pár otthonába. "Sokkal könnyebb beszélni arról, miért bújik mindenki külön kis kuckóba, ha nagy terek vannak a lakásban, vagy csukják-e az ajtókat, mint arról, hogy például a párnak szexuális problémái vannak. Vegyünk egy egyszerű példát, amit mindenki végiggondolhat: ha azokat az ajtókat, amelyeket mindig becsukunk, most nyitva kellene hagynunk, mennyire más lenne.
Olyan dolgaikba látna bele a másik, amikbe addig nem. Igazából nem történt semmi, csak becsuktunk néhány ajtót, a rendszer mégis megváltozott. Egyébként mélységesen hiszek abban, hogy nincs recept arra, kinek, mekkora térre van szüksége, de ha a nagy átlagot tekintjük, akkor az átlagos életformában kell olyan, hogy becsukhassuk az ajtót, legyen saját fiókom, sőt, saját internetfiókom is"
- mondja a szakértő, aki 1996 óta, Magyarországon elsőként foglalkozott környezetpszichológiával, ezen belül is otthonkutatással. Azóta számtalan lakberendezőt, építészt és belsőépítészt tanított, akiknek így árnyaltabbak lettek a térkialakítási eszközeik. Arra viszont nincs lehetőség, hogy ha valamilyen problémánk van a lakásunkkal - tegyük fel, nem tudunk megbarátkozni vele, nem érezzük jól magunkat benne -, akkor pszichológushoz forduljunk.

Párkapcsolat a térrel

"Azért van a világban néhány olyan hely, ahova elméletileg lehetne fordulni lakásproblémákkal" - mondja dr. Dúll Andrea, aki aztán meg is magyarázza, hogy ezt miért nem teszik az emberek. Az átlagemberben nincs meg az a szemléletmód, hogy a környezettel kapcsolatos problémáival szakemberhez forduljon, mert nem a fizikai környezetet tekinti a bajai forrásának. Ha pedig mégis gyanakodik, akkor inkább magát hibáztatja. Pedig a lakás és az egyén közötti partnerségi viszony arról szól, hogy az egészet ketten játsszák - a környezet és az egyén. "A környezet is ugyanúgy igazítható, rá is mondhatjuk, hogy nem hozta, amit vártunk tőle, de az is elképzelhető, hogy a környezet jó, csak én közben változtam. Ha az ember beköltözik egy lakásba, észreveheti, hogy bizonyos tárgyak sokszor hónapokon, sőt éveken keresztül keresik a helyüket. Hosszú folyamat, amíg a lakás és én intimizáljuk egymást. Ezt fel lehet fogni egy bizonyos fajta párkapcsolatnak, amin dolgozni is kell."

Thinkstock
Thinkstock


Ha viszont túl jó a kapcsolat a lakással, abból is adódhatnak nehézségek. "Mindig nagy megvilágosodást eredményez, amikor egy szinglivel végigjárjuk a lakását és megkérdezzük tőle, hogy szerinte beférne-e oda egy másik ember. Lehet, hogy van a lakásban egy franciaágy, de ha másképp igazítják meg, ahogy az illető megszokta, az már neki nem jó. Vagy nincs hely egy másik ember fogkeféjének, vagy utálja, ha nem hajtják le a vécédeszkát. Úgy érzi, mintha az ő egyik darabját venné el a másik. Ez így is van: egy kapcsolatban az ember odateszi saját magát. Ha viszont a lakásába nem fér bele rajta kívül már semmi, akkor érdemes magába néznie az illetőnek. A lakás az ember tükre, de egy bizonyos állapot fenntartója is, illetve valamilyen állapot ellen dolgozik. Ha nagyon jó a viszonyom a szingli módra berendezett lakásommal, és abba betüremkedik egy harmadik, akkor a háromszögből biztosan nem én fogok kiesni."

Mesél rólunk a lakásunk?

Ha a lakás és az ember viszonyát úgy fogjuk fel, mint egy párkapcsolatot, akkor, ahogy a párkapcsolatban is vannak mások számára prezentált dolgok, úgy a lakásban is vannak beszédes publikus terek. Ezek kialakítása fontos a számunkra, mert így tudjuk elmesélni, kik is vagyunk - legalábbis kinek szeretnénk látszani. "Olyan viszont nincs és nem is szabad mondani, hogy három nagy ablak egyenlő társaságkedvelő ember" - mondja a szakértő. "Az ilyen kijelentésekhez ismernünk kell nagyon sok mindent az emberből is. Persze az emberek a másik lakása alapján sok mindent jelzésként fognak értékelni, és levonják a maguk következtetését, hogy itt ki lakhat. Ahogy viszont haladunk befelé, úgy egyre intimebbek lesznek ezek a jelzések, és egyre inkább kiesnek a tudatos ráirányulásból. Nyilván ezek a terek is kommunikálnak, de nagyon más síkon és másoknak. Igen, beszél rólunk a lakásunk, de semmiképp sem szótárszerűen."

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.