orvosi beavatkozás gyógymódok orvostudomány
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Elektrosokk-terápia, agyi lékelés, piócás kezelés - ha azt gondolod, hogy a modern orvostudomány már elavultnak tartja az ilyesmit, tévedtél. A plasztikai sebészek például előszeretettel használják a piócákat a betegek kezelésekor.

Thinkstock
Thinkstock

Lárvaterápia

Különös, de ez a kezelés már nagyon régóta szerepel az orvostudományban, ugyanis ezek a kis állatkák valóban hatásosan akadályozzák meg pár veszélyes fertőzés továbbterjedését. A "módszer" egyszerű: a húsevő férgek a fekélyes sebekbe jutva megeszik az elhalt emberi szövetet, azonban az egészséges részekhez nem nyúlnak, inkább egymást eszik meg...

Trepanáció (agyi lékelés)

Akármilyen hihetetlen, de a történelem előtti korokban tömegesen végzett eljárásnak számított. A gyógyítók ugyanis úgy gondolták, hogy migrén illetve mentális betegségek esetén segíthet, ha egy lukat fúrnak a beteg koponyájába, hogy csökkentsék az agyi nyomást. Nos, ezt a módszert, bár másként és más típusú betegségekre, de a mai napig használja az orvostudomány. Fejsérülések esetében például akár életmentő beavatkozás is lehet.

Piócaterápia

Ez az orvosi eljárás több mint 2500 éves múlttal rendelkezik. Az ókori görögök és már az indiaiak is úgy tartották, hogy a kis vérszívó piócák megtisztítják a beteg vérét a mérgező anyagoktól, toxinoktól. Habár azóta kiderült, hogy mégsem szabadítják meg a szervezetet a toxinoktól, a vérnyomást azonban hatásosan csökkentik. Manapság pedig a plasztikai sebészetben tűnik hatásos módszernek, ugyanis a kis piócák látványosan csökkentik a sebek duzzanatait, zúzódásait.

Thinkstock
Thinkstock

Vákuumos szülés

Bár primitív orvosi módszernek tűnhet, nemcsak a múltban, hanem manapság is használják. Amikor ugyanis a szüléskor a baba valamiért elakad a szülőcsatornában, az orvosok fogót vagy egy pumpához hasonló vákuumos eszközt használnak. Persze ma sokkal nagyobb szakértelemmel alkalmazzák ezt a módszert, mint régen, de így is előfordulhatnak gyakoribb vagy ritkább mellékhatások, mint például csúcsfejűség vagy agyvérzés.

Elektrosokk-terápia

Az 1930-as évektől kezdve alkalmazzák, miután egy római elmegyógyintézetben dr. Ugo Carletti a saját betegein kikísérletezte a módszert. Ez a pszichiátriai kezelés régen szintén nagyon elterjedt és viszonylag hatásos volt, manapság azonban csak rendkívül indokolt esetben, például mély depressziós pácienseknél alkalmazzák. A beteget ilyenkor leszíjazzák és 1 másodpercig 120 voltnyi feszültséget vezetnek az agyába, mely következtében mellékhatásként emlékezetkiesés, beszédzavarok, rohamok léphetnek fel. Az orvosok szerint azonban ez az egyik leghatásosabb pszichiátriai beavatkozás.

Thinkstock
Thinkstock

Petefészek-ékrezekció (fúrás)

Ha a petefészek felszíne megvastagodik, a peteérés ugyan létrejön, de a tüszőrepedésre már nem kerül sor. Ez meddőséghez és rendszertelen vérzéshez vezethet, amit régen egyszerűen egy lukasztással oldottak meg, vagyis hasmetszés során, a két petefészekből ék alakú szövetrészt vágtak ki, hogy a petesejtek kijuthassanak a petefészekből. A mai orvostudomány azonban már lézert használ és az orvosok 15-20 apró kis lyukat nyitnak a petefészek felszínén, hogy a petesejtek kijutva megtermékenyülhessenek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.