Még a sokat tapasztalt boncmesteren is kifogott annak a 44 éves nőnek a teste, aki nem mellesleg súlyos cukorbeteg volt, és egyszer csak összeesett. A halál oka összefügg a betegséggel, a boncasztalon tapasztalt dolgok azonban még hátborzongatóbbak: így néz ki egy cukorbeteg nő teste belülről.

Egy jól szituált hölgy, aki 140 kilogrammos testsúlyával egyszer csak összeesett a nyílt utcán, és meghalt. Schobert Norbert: A nagy kalóriahazugság – Így gyilkol a szacharotoxikózis című könyvében leírja azt az „élményt”, amit egy cukorbeteg nő testének boncolásakor látott és tapasztalt.

Forrás: Thinkstock

„A talpain óriási kiterjedésű és meglepő vastagságú bőrkeményedések voltak… a lábfeje tele volt bevérzésekkel, a bokaízületei befelé fordultak, a vádliján rengeteg volt a visszér.” Norbi leírása és elmondás szerint a hölgy  mozgásszegény életmódot folytatott, amelyet a cukrok fogyasztásával még inkább súlyosbított,  sőt a leírtak alapján nem sok esélye lett volna a megfelelő technikájú mozgásra.

A nő trombózisai a lábán azt mutatták, hogy cukorbetegsége mellett magas vérnyomása is lehetett: „A cukortól meggyengült érfalakat több helyütt átszakította az egészségesnél nagyobb nyomással száguldó véráram. A magasabb vérzsírtartalom pedig tovább fokozta az elzáródások kockázatát. A vizsgált test narancsbőrös, zsírdaganatos combjai összeértek, amelyek között a gyakori kidörzsölődés miatt és szellőztetés híján barnás-feketés bőrgombásodás alakult ki.”

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség szakértőinek adatai alapján idén már közel 382 millió embert érint a cukorbetegség, ebből 600 ezer ember magyar. Évente 5,1 millió, főleg 40-59 év ember hal meg cukorbetegségben.

Még nincs vége

A vizsgált test legszembetűnőbb jelei a felsőtesten és az arcon voltak kimutathatóak, a kelt tészta állagú hasnál és a halálhoz nem köthető szagon túl már csak a nő belseje volt még ijesztőbb. „A szike szinte elmerült a sárga színű hájtömegben.  A vágásra nem vér, hanem romlott vajhoz hasonló színű zsír kezdett folyni.  Még a gyakorlott boncmesternek is gondot okozott a rengeteg testzsír. A nő jobb veséje már alig működött, és a mája is rossz állapotban volt. A boncmester levágta az ujját, hogy levehesse a jegygyűrűjét. Gondolom, sértetlenül adták vissza a családi ékszert a gyászoló családnak.”

Forrás: Thinkstock

 

A megnagyobbodott szívű nőről a boncolás során kiderült, hogy dohányzott is, amellyel csak rosszabbította az állapotát, és has tájéki hegesedései és annak szövődményei zsírleszívásra utaltak – tüneti kezelésként. Végül mire a fejhez értek, már meg tudták állapítani a halál pontos okát: agyvérzés, mindössze 44 évesen!

„Megölték a szénhidrátok, a szacharotoxikózis” – zárja sorait a szerző.

A cukorbetegek világnapja
November 14-e a cukorbetegek világnapja, ekkor a betegség megelőzésére akarják felhívni a figyelmet a szakértők. A világnap hivatalos logója egy kék kör, ami a cukorbetegséggel küzdő érintetteket, szervezeteket jelzi. A világnap dátumának apropója, hogy a cukorbetegség egyik fő kutatóorvosa, Frederick Banting 1891. november 14-én született. Banting 1922-ben Charles Best kutatóval közösen fedezte fel az inzulint.

 

Lehetett volna esélye a túlélésre
Schobert Norbertnek a mai napig egy megrázó és maradandó élményként él az emlékezetében az ominózus boncolás: "Nem tudok elvonatkoztatni a testtől és a lélektől. Az eset elindított az egészséges életmód irányába, utána hetekig nem tudtam húst enni. Sajnos ez a natúr valóság. Azt gondolom, ha nem is közvetlen a halála előtt, de 2-3 évvel ezelőtt meg lehetett volna a nőt menteni életmódváltással, szénhidrátszegény étrenddel, mozgással. A sejtek és a test képes magát regenerálni, ami akár plusz 10-20 évet is jelenthetett volna ennek a hölgynek."